A méhek szerepe kulcsfontosságú az osztrák agráriumban is, hiszen a termesztett és vadon élő növények mintegy 80 százalékának beporzását ezek az apró rovarok végzik. Azonban aggasztó tendencia figyelhető meg:

az Osztrák Állatvédelmi Egyesület adatai szerint 1995 óta legalább 25 százalékkal csökkent a mézelő méhek száma az országban, ami súlyos következményekkel fenyeget a mezőgazdaság, a biológiai sokféleség és az élelmezésbiztonság szempontjából.


Az osztrák lakosság évente átlagosan 1,1 kilogramm mézet fogyaszt fejenként, ennek ellenére több mint 100 000 méhkolónia eltűnt már az elmúlt években. Ez a csökkenés nemcsak a méztermelésre van hatással, hanem

a beporzás hiánya miatt többek között az alma, körte, sárgabarack, eper, paradicsom, tök, lucerna, hajdina, napraforgó és repce terméshozamát is csökkenti.

Alexios Wiklund, az Állatvédelmi Egyesület szóvivője szerint a méhállomány csökkenése közvetlen fenyegetést jelent a természetre és a mezőgazdaság jövőjére nézve.


vadmeh

Fotó: Pixabay

Az intenzív mezőgazdaság is felelős

Az osztrák Mezőgazdasági Minisztérium legutóbbi adatai szerint 2024-ben körülbelül 456 000 méhkolónia működött Ausztriában. Ezeknek a kolóniáknak majdnem 60 százaléka Felső-Ausztriában, Alsó-Ausztriában és Stájerországban található – ott, ahol a legtöbb méhészeti gazdaság is üzemel.

A modern mezőgazdasági gyakorlatok azonban nem kedveznek a méheknek.

A monokultúrás termelés, a földterületek beépítése, a virágos rétek eltűnése és a gyomirtók, valamint rovarirtók használata jelentősen csökkentik a méhek számára szükséges táplálékforrásokat és fészkelőhelyeket.

A gyomirtók elpusztítják a virágos növényeket, míg a rovarirtók károsítják a méhek idegrendszerét és tájékozódási képességét.

Sophie Kratschmer, a Bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemének méhkutatója kiemelte, hogy a vadméhek számára a fészkelőhelyekhez közeli virágok elérhetősége létfontosságú. Különösen fontosak azok a kertészeti területek, ahol a talaj növényzetmentes vagy csak ritkán borított, mivel a méhfajok mintegy fele a föld alatt fészkel.



További fenyegetések: betegségek és klímaválság

A méhek helyzetét tovább súlyosbítják a különböző betegségek, különösen a behurcolt varroa atka, amely a méhek egyik legveszélyesebb ellensége. Ezek az élősködők egész kolóniákat gyengítenek meg és hozzájárulnak a vírusok gyors terjedéséhez. Emellett az ember okozta klímaváltozás is jelentős zavarokat okoz a méhek életében: a virágzási időszakok eltolódása, a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása, valamint a hosszú, forró periódusok mind negatív hatással vannak a beporzók életciklusára.

Ennek ellenére van remény: Ausztriában körülbelül 700 őshonos vadméhfaj él – mintegy 200-zal több, mint például Németországban. A főváros, Bécs, különösen gazdag vadméh-populációval büszkélkedhet, ahol 492 megerősített vadméhfaj található, így a várost Európa egyik vezető városi vadméh-gócpontjaként tartják számon. Az ország három legelterjedtebb mézelő méhfajtája a karintiai méh, a sötét méh és az olasz méh.

Forrás: salzburg24.at

Indexkép: Pixabay