A Körös-Maros Nemzeti Park területén számos ritka és védett növény- és állatfaj található, közülük több igazi különlegességnek számít a Dél-Alföldön, sőt, országos szinten is. Az igazgatóság beszámolója szerint ezek nagy része a Maros-ártérben bukkan fel, amely ökológiai folyosóként fontos szerepet játszik a fajok vándorlásában és elterjedésében.



A Maros menti ártéri erdők – amelyek az árvízvédelmi töltések és a folyó közötti területen húzódnak – zavartalan, természetes környezetet kínálnak a vándorló állatok számára. Itt nagyobb testű fajok is biztonságosan mozoghatnak, anélkül, hogy emberi településekkel érintkeznének. Ennek köszönhetően hódítja vissza élőhelyeit a romániai hegyi erdőkből átvándorló gímszarvas, amely egyre gyakrabban tűnik fel a hazai Maros menti erdőkben. A szarvasok nyomában akár nagyragadozók is megjelenhetnek, de a folyó mentén megtelepedett a békászó sas is, amely jellemzően hegylábi élőhelyeket kedvel. Ez a ragadozó madár különösen ritkán fordul elő alföldi környezetben, így a Maros menti költése igazi kuriózumnak számít.


maros

Fotó: Balla Tihamér/kmnp.hu

A folyó nemcsak szárazföldi állatoknak biztosít útvonalat, hanem a víz maga is szállíthat élőlényeket. Így kerülhetett lejjebb a bánáti szalagos csiga, amelynek egyedeit nagyobb esőzések után a hullámtéri erdőkben is megtalálhatjuk. Ugyanitt bukkant fel nemrég az erdélyi virágszöcske szaporodó állománya, amely alapvetően Erdélyben honos faj. Szintén különleges megfigyelés volt a klárafalvi Maros-ártérben előkerült kékpettyes lábatlangyík, amelyből mindössze egyetlen példányt sikerült észlelni.



A Maros tehát valódi ökológiai folyosóként köti össze a hegyeket az Alfölddel, újabb és újabb fajoknak adva lehetőséget a megtelepedésre. A Körös-Maros Nemzeti Park kutatói és természetbúvárai szerint ez a folyamat hosszú távon tovább gazdagíthatja a térség élővilágát, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a Dél-Alföld még sokszínűbb természeti értékekkel rendelkezhessen.

Forrás: delmagyar.hu

Indexkép: Balla Tihamér/kmnp.hu