A számok önmagukért beszélnek: a talajélet támogatása ma már nem kísérlet, hanem bevett gyakorlat. A Magyar Talajvédelmi Szövetség AGROmashEXPO és AgrárgépShow-n megrendezett szakmai kerekasztalán kutatók, gyakorló gazdák, döntéshozók és tanácsadók járták körül, miért váltak a mikrobiológiai megoldások a modern növénytermesztés egyik kulcselemévé.
A "Miért van helye a növénytermesztésben a mikrobiológiai készítményeknek? Nem tévedhet 18 000 gazda 1 millió hektáron!" című rendezvényt Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője nyitotta meg, hangsúlyozva: a termőföld nem csupán termelési eszköz, hanem stratégiai erőforrás. A talajok állapota világszerte romlik, csökken a tápanyagszolgáltató képességük, sérül a szerkezetük, miközben a klímaváltozás okozta stresszhatások egyre erősebben jelentkeznek.
– A kérdés ma már nem az, hogy van-e helyük a mikrobiológiai készítményeknek a növénytermesztésben, hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak, hogy ne foglalkozzunk velük – fogalmazott.
AÖP-tapasztalatok: a gazdák visszajelzései egyértelműek
Az agrárökológiai program eddigi eredményeiről Sörlei Zita, az Agrárminisztérium Agrár-támogatáspolitikai Főosztályának támogatáspolitikai referense számolt be. Elmondta: az AÖP első három évének tapasztalatai alapján a gazdák legnagyobb arányban a talajéletet javító, a talajfedést biztosító és a takarónövény-használathoz kapcsolódó gyakorlatokat választották.
A mikrobiológiai készítmények alkalmazása iránt évről évre nő az érdeklődés, amit a kérelmezési adatok is igazolnak. Ezek a megoldások mára az AÖP egyik legnépszerűbb gyakorlatai közé tartoznak.
A gazdák felismerték, hogy a talajt nem kizsigerelni, hanem támogatni kell.
A programot folyamatosan finomítjuk a visszajelzések alapján, hogy valóban működő, a gyakorlatban is hasznos megoldásokat kínáljunk – hangsúlyozta.
Tudományos alapok: mit tudnak valójában a mikrobiológiai készítmények?
A mikrobiológiai készítmények működését Dr. Varga Sándor, talajerő-gazdálkodási szakmérnök foglalta rendszerbe. Rámutatott: az uniós szabályozás szerint ezek a termékek a növényi biostimulánsok közé tartoznak, és nem műtrágyák, nem növényvédő szerek.
Hatásuk négy fő területre koncentrál:
- a talajban kötött tápanyagok felvehetőségének javítása,
- a tápanyag-hasznosulás fokozása,
- a minőségi paraméterek javítása,
- valamint az abiotikus stresszhatásokkal – például aszállyal, hőstresszel – szembeni ellenálló képesség növelése.
A mikroorganizmusok tápanyagot mobilizálnak, serkentik a gyökérnövekedést, és közvetetten vagy közvetlenül gátolják a kórokozók elszaporodását is.
A talaj nem „halott közeg”, hanem élő rendszer
A talajélet jelentőségét Dr. Parádi István, az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszékének adjunktusa evolúciós nézőpontból közelítette meg. Mint elmondta, a növények természetes környezetükben mindig mikroorganizmusokkal együtt fejlődtek, ezek a „láthatatlan partnerek” a növényi működés szerves részei.
A fórum résztvevői, balról jobbra: Sztahura Erzsébet, Sörlei Zita, Dr. Varga Sándor, Dr. Parádi István, Dr. Gergácz Zoltán és Dr. Pénzes Éva – Fotó: Agroinform/Horváth Attila
– A mikrobiológiai készítményekkel valójában nem mesterségesen avatkozunk be, hanem visszaadjuk a növényeknek azt az eszköztárat, amelyet az intenzív gazdálkodás során elveszítettek – fogalmazott.
Hangsúlyozta: a talajbiológia helyreállítása hosszú folyamat, nem várható azonnali csoda, de megfelelő gazdálkodási módszerekkel és célzott mikrobiológiai beavatkozásokkal megállítható a talajromlás.
Gyakorlati tapasztalatok: miért vált irányváltássá a mikrobiológia?
A termelői oldal tapasztalatait Dr. Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságának elnöke osztotta meg. Elmondta: az elmúlt évtizedek intenzív műtrágya- és növényvédőszer-használata, valamint a mély és gyakori talajbolygatás súlyosan károsította a talajok szerkezetét és biológiai állapotát.
A klímaváltozás hatásai – hőhullámok, szélsőséges csapadék, erózió – tovább erősítik ezeket a problémákat. Tapasztalataik szerint a mikrobiológiai készítmények alkalmazása, a talajfedés, a szervesanyag-visszapótlás és a bolygatás csökkentése együtt képes javítani a talaj vízmegtartását és a növények stressztűrését.
– Nem menekülőútról van szó, hanem visszatérésről a természet logikájához – fogalmazott.
Támogatás, szemléletváltás, jövőkép
A kerekasztal résztvevői – köztük Sztahura Erzsébet, a NAK talajügyi tanácsosa – egyetértettek abban, hogy a talajélet helyreállítása nemcsak agronómiai, hanem társadalmi és gazdasági kérdés is. Egészséges talaj nélkül nincs stabil termés, nincs vízmegtartás, nincs hosszú távon fenntartható mezőgazdaság.
A mikrobiológiai készítmények nem önálló csodaszerek, hanem egy komplex, talajkímélő gazdálkodási rendszer fontos elemei. Az AÖP és a kapcsolódó támogatások ezt a szemléletváltást segítik elő.
Összegzés
A számok és a tapasztalatok egy irányba mutatnak: ha 18 000 gazda egymillió hektáron alkalmazza ezeket a megoldásokat, az már nem véletlen. A mikrobiológiai készítmények szerepe a növénytermesztésben ma már nem kérdés, hanem válasz a talajromlásra, a klímaváltozásra és a termésbiztonság kihívásaira. A jövő növénytermesztése egyre inkább a talaj láthatatlan, mégis kulcsfontosságú élővilágára épül.
Indexkép: Agroinform/Horváth Attila
_fill_540x300_0.jpg)
