A terepmunkán résztvevő entomológusok még csak szokványos rovargyűjtésre számítottak – amíg egy csapat makacs, csípős légy rájuk nem szállt, és nem tágított többé. A kutatók később a Magyar Természettudományi Múzeum laborjában vizsgálták meg a begyűjtött példányokat. A mikroszkópos elemzés során derült ki, hogy eddig hazánkban ismeretlen fajjal állnak szemben: a japán szarvas-kullancslégy (Lipoptena fortisetosa) első magyarországi példányaival.

A szarvas vérét szívja – de az emberre is rátapad

A Lipoptena fortisetosa eredetileg Kelet-Ázsiában, elsősorban Japánban, Koreában és Kínában őshonos. Európában csupán az elmúlt évtizedekben jelent meg, először Olaszországban és Németországban.

Mostanra a kontinens belsejéig is eljutott, feltehetően nagyvadakkal – szarvasokkal vagy őzekkel – együtt vándorolva.

A szarvas-kullancslegyek életmódja különösen kellemetlen: testük lapos, lábaik kampósak, és szinte beletapadnak az állat szőrébe. Bár elsődlegesen emlősök vérével táplálkoznak, az embert sem kímélik, ha lehetőségük adódik.

A harapásuk fájdalmas és viszkető, viszont – a kutatók szerint – eddig nem bizonyított, hogy veszélyes betegségeket terjesztenének.

Újabb jel a változó klímáról

A kutatók szerint a japán szarvas-kullancslégy magyarországi megjelenése nem csupán egy egzotikus rovarfaj érkezését jelzi, hanem a természet átalakulásának kézzelfogható bizonyítéka.

A klímaváltozás hatására az állatfajok új élőhelyeket keresnek, a melegebb telek és a hosszabb vegetációs időszak pedig kedvez az olyan invazív fajok megtelepedésének, amelyek korábban nem tudtak volna átvészelni egy magyar telet.

A japán szarvas-kullancslégy így a globális ökológiai folyamatok egyik apró, de figyelmeztető tünete: a természetes határok elmosódnak, és az ökoszisztémák folyamatosan újrarendeződnek.

A kutatás most kezdődik

A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai most azon dolgoznak, hogy feltérképezzék a faj hazai elterjedését, és megvizsgálják, milyen hatással lehet a vadon élő állatok egészségére.

A szakértők azt sem zárják ki, hogy más, eddig észrevétlen populációk már jelen vannak az ország keleti vagy déli területein is.

A felfedezés így nemcsak tudományos érdekesség, hanem figyelmeztetés is a természetvédelmi szakmának: az idegenhonos vérszívók és rovarfajok megjelenése új kihívásokat jelent a vadgazdálkodásban és a zoonózisok (állatról emberre terjedő betegségek) megelőzésében.

Forrás: Turista.hu

Indexkép: Insektarium.net