A „Generációváltás és technológiai újítások – kihívások előtt a hazai agrárképzés” címmel szervezett szekcióülést Veszprémben tartották meg 2025. szeptember 4-én, a Magyar Közgazdasági Társaság 63. Vándorgyűlésének keretében.

A rendezvény központi témája a hazai agrár-felsőoktatás jövője, a generációváltás kihívásai, valamint az agrárpálya iránti fiatalos érdeklődés fokozásának lehetőségei voltak. A szekcióülésen elhangzott előadások és hozzászólások alapján világossá vált:

a magyar mezőgazdaság fenntartható jövője szorosan összefügg a képzés színvonalával, a technológiai innovációk alkalmazásával és a fiatalok megtartásának képességével.


A beszélgetések során a résztvevők – Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese, Mádi Zoltán, az MKT Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Szervezet elnöke, valamint Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja, Zöldréti Attila egyetemi oktató, a szekcióülés egyik szervezője, moderátor, illetve Szatmári Péter, a a MILTON Egyetem rektorhelyettese, a Felsőoktatási és Továbbképzési Szakosztály elnöke – rávilágítottak arra, hogy az agrárszektorban az átlagéletkor folyamatosan nő, miközben a fiatal gazdálkodók száma csökken.

A legnagyobb kihívások között szerepel:

  • az agrárpálya presztízsének visszaállítása,
  • az agrár-felsőoktatás gyakorlatorientált, élményalapú megújítása,
  • és a modern technológiák – például a precíziós gazdálkodás vagy a drónhasználat – beépítése a tananyagba.

Az ülésen hangsúlyosan szóba került a nyugat-európai – különösen osztrák és lengyel – példák sikeres alkalmazása. Ausztriában például az agrárpálya megbecsült életforma, a fiatalok egynegyede választja ezt a hivatást, míg Magyarországon ez az arány jóval alacsonyabb.


Stündl László elmondta, hogy a Debreceni Egyetemen is komoly erőfeszítéseket tesznek a hallgatók motiválására, többek között robotgazdaságok, drónplatformok, külföldi gyakornoki lehetőségek és kettős diplomás programok révén. Kiemelte, hogy

a mezőgazdasági képzésekben a tudományos háttér egyre inkább gyakorlati szinten is elérhetővé válik, ami növeli a hallgatók elköteleződését.

Papp Gergely külön kiemelte, hogy a fiatal gazdák támogatási rendszere, valamint a kezdő vállalkozók számára elérhető pénzügyi ösztönzők továbbra is fontos szerepet játszanak az utánpótlás biztosításában, ám ezek sem képesek önmagukban megfordítani a kedvezőtlen trendeket.



Az esemény zárásaként Zöldréti Attila egy tanmesével zárta a beszélgetést, amely a problémamegoldás és az alkalmazkodóképesség fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: a hazai agrárium sorsa azon múlik, hogy képesek vagyunk-e közösen új alapokra helyezni az agrárképzést és megteremteni annak feltételeit, hogy a fiatal generáció valódi perspektívát lásson ebben a szektorban.

Indexkép: Pixabay