A magyar dinnye fennmaradását és a termesztés hatékonyságát is támogatják azok a kertészeti pályázatok, amelyek a vidékfejlesztési program keretében valósulnak meg – mondta Hubai Imre államtitkár a "Nyár, dinnye, szeletem" elnevezésű kampány budapesti sajtótájékoztatóján. Kiemelte, hogy a támogatásokkal biztonságosabbá és versenyképesebbé válhat a gazdálkodás, ami különösen fontos a klímaváltozás által sújtott termesztési környezetben.
Hubai Imre elismeréssel szólt a magyar termelőkről, akik a forróság és a hosszan tartó aszály ellenére is kiemelkedő minőségű dinnyét tudnak előállítani. Rámutatott, hogy ez különösen időszerű, mivel a nyári hónapokban a folyadékpótlás szempontjából kiemelt szerepet kapnak a friss zöldségek és gyümölcsök.
A dinnye ma már országosan elérhető, köszönhetően a szabadföldi és a fóliasátras termesztés fejlődésének. Az államtitkár szerint a technológia fejlődése és az új fajták megjelenése lehetővé teszik a szebb, jobb minőségű termést, ami biztosabb megélhetést és könnyebb értékesítést kínál a gazdáknak, miközben a kínálat is jobban igazodik a fogyasztói igényekhez.
A görögdinnye termőterülete Magyarországon idén eléri a 3600 hektárt, míg a sárgadinnye-termesztés látványos növekedést mutat: több mint 60 százalékos bővüléssel már 200 hektár felett jár. A hazai termelők száma is emelkedett: mintegy 1300 gazda foglalkozik dinnyével, közülük 300-an sárgadinnyét is termesztenek.
A korábbi évhez képest csökkent az import, de az export is visszaesett, mind mennyiségben, mind értékben. Az agrártárca célja, hogy a termelők számára jobb értékesítési lehetőségeket teremtsen, ezzel is ösztönözve a termelési kedvet.
Hubai Imre kiemelte, hogy a pályázatokra érkező beruházási igények is azt jelzik, a gazdák hosszú távon gondolkodnak, a pályázatok elbírálása nyáron is folyamatos. A legfontosabb célországok a magyar dinnyeexport szempontjából továbbra is Csehország, Lengyelország és Szlovákia.
A hazai piacokon a dinnye értékesítésének 60-65 százaléka áruházláncokon keresztül történik, a fennmaradó rész piacokra, zöldségesekhez és közvetlen árusokhoz kerül. A rövid ellátási láncok és a közvetlen értékesítés fenntarthatóbb működést tesznek lehetővé, ráadásul a dinnye csomagolásmentes termék.
Hubai Imre úgy véli: „A belföldi átlagos fogyasztás fejenként meghaladhatja a 10 kilogrammot, de lehetne még ennél is több, hiszen a magyar dinnye a környezeti adottságoknak és a szakszerű gazdálkodásnak köszönhetően kiváló összetételű, ízletes és egészséges”.
Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese közölte: a hazai dinnyetermés elérheti a 200 ezer tonnát évente, ezzel az ágazat egyik legjelentősebb gyümölcsfajtájává vált. Hozzátette, hogy a 2016 óta futó kampány idei kiadása a közösségi médiát is bevonja, emellett fővárosi és vidéki piacokon, Erzsébet-táborokban és a Tisza-tavi Ökocentrumban is tartanak kóstolókat.
Varga István, a FruitVeB alelnöke a klímaváltozás hatásairól beszélt, amelyek egész Európában kihatnak a dinnyetermesztésre. Elmondta, hogy a tavaszi fagyok és a nyári aszály próbára tették a magyar gazdákat, de a termelők bizakodva kezdtek neki az évnek.
Végül kiemelte: „A kiszámítható hozamot ma már csak öntözéssel lehet biztosítani, de hatékony értékesítésre is szükség van ahhoz, hogy a termelési kedv megmaradjon”.
Indexkép: MTI/A görögdinnye termésmennyisége Magyarországon 2000-2024, betakarított összes termés ezer tonnában
