Ukrajnából egyre kevesebb szója várható

Továbbra is igaz, hogy az Európai Unió rendkívül szójahiányos térség, ami korlátlan piacot biztosít ezen fehérjenövény számára. Az utóbbi három évben 2,8-3 millió tonna közötti mennyiségben termelt a közösség szójababot, miközben az importja 13-14 millió tonna körül alakult. 

Az EU számít az Ukrajnából érkező árura is, csakhogy keleti szomszédunk tavaly exportvámot vetett ki mind a szójababra, mind a repcére. Ennek következtében a helyi gyárak december végéig már 22 százalékkal több szóját fogadhattak, mint egy évvel korábban. Mivel a termés is csökkent (-18% vs 2024), így bab formájában már csak 1,8 millió tonna áru kerülhetett a piacra.

Átrendeződik az európai termelési térkép

Az EU-ban a legnagyobb szójatermelő messze Olaszország, ahol tavaly 298 ezer hektáron takarították be a növényt. Franciaországban 152 ezer hektárt, Romániában 126 ezer hektárt fedett a szója. Horvátország és Ausztria fej fej mellett 86 ezer hektárnyi területtel verseng a dobogó negyedik fokáért, míg hazánkban 79 ezer hektárra esett vissza a növény kiterjedése. Itt jegyezzük meg, hogy 2024-ben - hozzánk hasonlóan - Horvátországban is átlépte a 100 ezer hektárt a növény területe, tehát nagyon hasonló a három szomszédos ország termelési potenciálja.

Fontos különbség azonban, hogy Ausztriában 3,16 t/ha-os átlagokkal gyűjtötték be a babot 2025-ben, és a termés 36 százaléka bio minősítést kapott. A magyarországi termésátlag 2,1 t/ha volt, nem sokkal haladta meg a 2022-es aszály idején elért 2 tonnás mélypontot.

A szójatermesztés kritikus jövedelmezőségi szintet ért el

A szójatermesztés kritikus jövedelmezőségi szintet ért el – Fotó: Shutterstock

Jövedelmezőségi versenyben

A szója tavalyi, 151 ezer forintos tonnánkénti átlagára nem fedezte a termelési költségeket, csak a fehérjenövény-támogatás mentette meg a helyzetet. Ezzel szemben a napraforgó 2,4 tonnás átlaggal került a raktárakba (2022: 1,9 t/ha), az átlagára pedig 207 ezer forint körül alakult a betakarítást követően. A két növény termelési költségeiben nincs nagy különbség. A szója azonban olyan extra támogatásban részesül (kb. 70 ezer Ft/ha), ami a gyengébb hozam mellett is kissé jövedelmezőbbé tehette az előállítását, mint a napraforgóét. 

A szója a klimatikus igényei miatt jellemzően tizedakkora területet foglal el, mint a napraforgó, és tavaly már mintegy 8400 hektárt öntöztek belőle hazánkban. Ha így legalább egy tonnával magasabb átlagot tudunk elérni a növénnyel, mint vízpótlás nélkül, megtérül az extra ráfordítás. 

Indexkép: Shutterstock.