Az altalajöntözés egy olyan modern vízpótlási módszer, amelynél a vizet nem a talaj felszínére, hanem közvetlenül a gyökérzónába juttatják. A technológia most különösen időszerű, ugyanis az elmúlt évek aszályos időszakai egyre súlyosabbak, ami egyre több termőterület kiszáradását és termésveszteségét eredményez. Ezek a körülmények egyértelművé teszik, hogy a hagyományos felszíni vízpótlás, amelynél nagy a párolgási veszteség, egyre kevésbé tartható fenn hosszú távon.

A talaj felszíne alatt, általában 10-40 cm mélyen fektetnek altalajba csepegtető- vagy porózus szivárgócsöveket. A rendszerhez nyomásszabályozó, szűrők, valamint időzítő automatika vagy okosvezérlés tartozik, amelyek biztosítják az egyenletes vízadagolást. A talajban a víz a kapilláris hatás révén felfelé szivárog, így a nedvesség közvetlenül a gyökérzónába jut.

Milyen előnyei vannak?

  • Maximális víztakarékosság: Mivel a víz közvetlenül a gyökérzónába kerül, elkerülhető a felszíni párolgás. Egy jól megtervezett rendszer, akár 40–60 %-kal is csökkentheti a vízfelhasználást.
  • Stabil nedvesség a gyökérzónában: A növények folyamatos vízpótláshoz juthatnak, ami különösen fontos a nyári aszályok idején.
  • Kevesebb gyomosodás és talajerózió: A talaj felszíne relatív száraz marad, így kevesebb a gyommag csírázás és a felszíni erózió is kisebb eséllyel alakul ki.
  • Csökkentett betegség- és kártevő: A levelek és a talajfelszín nedvességmentessége miatt kisebb az esély gombás, baktériumos megbetegedésekre.
  • Jövőbiztos megoldás klímaváltozás idején: A klímaváltozás miatt Magyarországon is egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események és aszályok. Az altalajöntözés alkalmazkodásra ad lehetőséget, így hosszú távon fenntarthatóbbá teheti a gazdálkodást.

aszály

Aszály – Fotó: Pixabay

Hol érdemes alkalmazni?

  • Mezőgazdasági területeken: szántóföldi növényeknél, különösen az Alföldön és olyan régiókban, ahol a talaj elvezető- és vízmegtartó képessége alkalmas erre.
  • Kertészeteknél: intenzív termelésnél, ahol fontos a vízmegtakarítás és a folyamatos vízellátás.
  • Lakossági és közösségi kertekben, zöldfelületeken, parkokban: ahol sok a növény, de a vízforrás korlátozott, így kisebb vízfelhasználással is fenntartható a zöld terület.
  • Városi és városi-perem kertekben, zöldsávokon: különösen előnyös lehet olyan városokban, ahol gyakori a csapadékhiány, vagy a talaj túlzottan száraz.

Kihívásként jelentkezhet a kezdeti beruházási költség, ugyanis a csövek altalajba fektetése és a rendszer kiépítése munka- és technológiaigényes, ami kezdetben drágábbnak tűnik.

Gondos tervezést igényel, mert a mélység, csőtávolság, nyomás- és szűrőrendszer helyes kiválasztása kulcsfontosságú a hatékonysághoz. Érdemes odafigyelni, hogy alacsony talaj- és öntözővíz sótartalom mellett alkalmazzuk, a rendszer zökkenőmentes működése céljából.  Ezen felül kiemelten fontos a gyökérbe­növések elhárítása és a rendszeres karbantartás szükségessége, hiszen idővel a gyökerek elérhetik a csöveket. Ezen probléma elhárítására, megfelelő típusú csepegtető vagy porlasztófejeket alkalmazhatunk.

Az altalajöntözés, különösen az éghajlatváltozás miatt, kiemelten fontos technológia lehet. A módszer víztakarékos, növénybarát és hosszú távon fenntartható vízpótlási megoldást kínál a szántóföldi mezőgazdaság, kertészetek és zöldterületek számára. Megfelelő tervezéssel, talaj- és vízviszonyok figyelembevételével reális alternatíva.

Forrás: NAK
Indexkép: pixabay.com