Szenzorok a legelőn: új korszak a szarvasmarhatartásban

Az Agrárdigitális Kiválóság Webinár második rendezvényére november 27-én került sor, amelynek célja a hazai mezőgazdaságban alkalmazott legújabb digitális fejlesztések és jó gyakorlatok bemutatása volt. A program egyaránt kívánt inspirációt nyújtani a termelőknek, oktatóknak és szakembereknek, valamint gyakorlati példákkal szemléltette, hogyan támogathatja az innováció a mindennapi agrárgazdálkodást.

A webináron az AEDIH Agrárdigitális Kiválósági felhívás nyertesei és különdíjasai ismertették saját fejlesztésű, innovatív digitális megoldásaikat. Ezek a projektek jól demonstrálják, miként járulhat hozzá a digitalizáció a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növeléséhez, a fenntarthatóság erősítéséhez és a döntéshozatali folyamatok modernizálásához.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) projektje elnyerte az AEDIH Agrárdigitális Kiválóság felhívás Digitalizációt támogató szaktanácsadás különdíjat.

A legeltetés szerepe és a digitalizáció jelentősége

Közismert, hogy az állattenyésztés költségeinek jelentős részét a takarmányozás teszi ki, ezért a takarmányfelhasználás nyomon követése mind a tejelő-, mind a húsmarhatartásban kiemelt fontosságú. A legeltetés – mint a takarmányozás egyik legköltséghatékonyabb formája –szakszerű menedzselése alapvető gazdasági, állatjóléti és fenntarthatósági érdek. Ebben nyújt korszerű támogatást a digitális adatgyűjtésre épülő komplex szaktanácsadás.

A projekt fókusza: technológiák adaptálása és új típusú menedzsmenttámogatás

A bemutatott projekt azt vizsgálja, hogy a modern, intenzív tejelő tehenészetekben már bevált digitális technológiák hogyan adaptálhatók legeltetésen alapuló rendszerekhez. A cél az, hogy az érzékelők által szolgáltatott adatok segítsék a gazdálkodókat a napi menedzsment optimalizálásában, az állatok egészségi állapotának, takarmányfelvételének és viselkedésének pontos nyomon követésében.

A vizsgált érzékelők között szerepeltek:

• bendő bólusz,
• pedométer,
• GPS-alapú helymeghatározó rendszerek,
• nyaki- és fültranszponderek.

A tapasztalatok szerint a kérődzés mérésére alkalmas szenzorok bizonyultak a leghasznosabbnak, mivel a kérődzés meghatározó indikátora az állatok egészségi állapotának, jólétének és takarmányozásának. A beérkező adatok alapot teremtenek egy komplex, digitális adatgyűjtésre épülő szaktanácsadási rendszer kiépítéséhez.

A digitális adatgyűjtés és tanácsadás fő pillérei

Digitális adatgyűjtés

• Automatizált, folyamatos adatgyűjtés állatokra rögzített érzékelők, mozgásfigyelő rendszerek, és környezeti szenzoroksegítségével.
• Az adatgyűjtés kiterjed az állatok kérődzéssel töltött idejének, aktivitásának, mozgásának monitorozására, ezáltal képet kaphatunk egy állomány legelési szokásairól, területhasználatáról és közvetve a legelőn rendelkezésre álló takarmány mennyiségéről. Továbbá a transzponderek segítségével nyomon követhetjük az ivarzásokat, természetes pároztatás esetén az ivarzás elmaradásából következtethetünk a vemhesülésre és megbecsülhető az ellés várható ideje. Csoportszinten detektálható az állatokat érő hőstressz mértéke is a nyári időszakban.

Kiegészítő vizsgálatok

• a legelőterületek vizsgálata: botanikai vizsgálata (3x/év), bővített talajvizsgálat, legelőfű takarmányanalitikai vizsgálata, ásványanyagtartalom vizsgálat legelőfűből, talajból
• reprezentatív vérvétel az állományból az állatok energia, fehérje, valamint ásványanyag ellátottságának vizsgálatára

Komplex szaktanácsadás

• A tanácsadás kiterjedhet:
  • a legelőrotáció tervezésére,
  • a legeltetési intenzitás beállítására, a szakaszváltások idejének optimalizálására
  • az állatok egészségi állapotának és viselkedésének nyomon követésére,
  • a telepi szaporodásbiológiai management támogatására
  • a takarmányozási stratégia finomhangolására.

Szolgáltatási elemek és gazdálkodói támogatás

• A rendszer egyik központi eleme a gazdálkodók igényeihez igazított, rendszeres napi jelentés. Ezek a riportok összefoglalják a legfontosabb szenzor adatokat, és azonnal hasznosítható információkat nyújtanak az állomány állapotáról, teljesítményéről és a legelő takarmány szolgáltató képességéről
• Havi rendszerességgel személyes vagy online konzultáció a gazdálkodóval a tapasztalatok és felmerült problémák, lehetséges megoldások megbeszélésére

A program az Agrár-EDIH projekt keretében, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főszervezésében zajlott.

Konzorciumi tagok: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Széchenyi István Egyetem, MATE Tangazdaság Nonprofit Kft., Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., Uni-Agro-Food Kft.

Ahogy minden területen, úgy az állattenyésztésben is a digitalizáció a jövő kulcsa.

Forrás: NAK
Indexkép: pixabay.com