Megújította partnerségét a Nébih és a Magyar Talajvédelmi Szövetség

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Magyar Talajvédelmi Szövetség öt évre szóló együttműködési megállapodást kötött, melyet az OMÉK keretei között írtak alá. A szerződés a már tíz éve folyó mikrobiológiai készítményeket vizsgáló tartamkísérletek folytatását hivatott biztosítani további öt éven keresztül.

Fókuszban a talajélet gazdagítása

Dr. Pénzes Éva, a Szövetség ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a pécsi munkaterületen végzett kisparcellás, többszöri ismétléses vizsgálatok célja a talajoltó és szárbontó mikrobiológiai termékek hatásának tesztelése különböző növénykultúrákban.

A tapasztalatok szerint a kezelt területek nemcsak terméshozamban, hanem több esetben a minőségben is túlteljesítették a kontroll és pozitív kontrollterületek eredményeit.

A tíz évre visszatekintő vizsgálatok megerősítik, hogy a célzott mikrobiológiai beavatkozások helyet kell kapjanak a nagyüzemi konvencionális mezőgazdasági gyakorlatban. A talajélet célzott gazdagítása talajoltással tehát nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szinten is értékes eredményeket hoz.

 Várszegi Gábor, Dr. Pénzes Éva – fotó: Agroinform.hu

Tudományos alapokon nyugvó tudásátadás

Várszegi Gábor, a Nébih igazgatója hozzátette, hogy a baktériumkészítmények jelentős lehetőségeket rejtenek a talajvédelem terén. Ugyanakkor kiemelte, hogy elengedhetetlen a körülmények és növényfajták szerinti hatásmechanizmusok részletes feltérképezése. A cél egy olyan tudásanyag kidolgozása, amelyet a gazdálkodók a gyakorlatban is alkalmazhatnak, különös tekintettel a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra, a megfelelő fajtaválasztásra, valamint a kiegészítő technológiák integrálására.

A talajállapot romlása és az egészség összefüggései

A megállapodás aláírását megelőzően a Magyar Talajvédelmi Szövetség szakmai kerekasztal-beszélgetést szervezett „Mennyire romlik a talaj, és vele az egészségünk?” címmel. A fórum célja az volt, hogy feltárja a csökkenő beltartalmi értékű élelmiszerek mögötti tényezőket, ideértve a talajállapot romlását és a jelenlegi termesztési rendszerek problémáit, valamint közös megoldásokat keressen a talajélet helyreállítására.

Prof. Dr. Győri Zoltán – professor emeritus, agrokémiai és élelmiszerminőségi szakértő, Debreceni Egyetem, Dr. Kurucz Erika – kutató, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), Dr. Györéné Dr. Kis Gyöngyi – projektvezető kutató, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), Prof. Dr. Dobos Endre – egyetemi tanár, a Magyar Talajtani Társaság elnöke, Dr. Balog Kitti – A HUN-REN ATK Talajtani Intézet tudományos főmunkatársa, okleveles környezetkutató és talajvédelmi szakelőadó, Dr. Pénzes Éva – a Magyar Talajbaktérium- gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetségének ügyvezetője – fotó: Agroinform.hu

A talaj mikrobiológiája: kulcs az egészséges élelmiszerhez

Dr. Pénzes Éva felszólalásában a talaj fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a konvencionális mezőgazdasági gyakorlatok következtében mind a mikrobaszám mind a fajgazdagság erőteljesen csökkent, ami a talajélet elszegényedéséhez vezetett. Ennek következménye, hogy a növények sok esetben nem tudják hatékonyan felvenni a szükséges tápanyagokat, a különböző stresszhatásokkal szemben (fertőzések, vízhiány, stb.) kevésbé ellenállóak, nem fejlődnek megfelelően és a talajszerkezet is erősen romlik.

A szakmai konszenzus szerint az élénk és változatos talajélet elengedhetetlen az élelmiszerek tápértékének növeléséhez. Jelenleg mindössze a talajbaktériumok 5%-át ismerjük részletesen, de már ismertek olyan baktériumtörzse, amelyek nitrogént biztosítanak, káliumot és foszfort tárnak fel a növények számára, vitaminokat közvetítenek, növényi hormontermelést segítenek elő vagy a talaj egészségét védik a patogén gombáktól.

Ezeknek kiemelt szerepük van a talaj szerkezetének és vízháztartásának javításában, ami különösen fontossá válik a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésében. Dr. Pénzes Éva hozzátette: „Valljuk, hogy az elszegényedett talajok célzott talajoltásával növelhető a hasznos mikrobák száma, ezáltal a termés mennyisége, minősége, valamint a talaj víz- és hőháztartása is javítható.”

Komplex rendszer a fenntarthatóság szolgálatában

Az ügyvezető zárásként rámutatott: a szervesanyagok mikrobiológiai készítményekkel való kezelése, a talajtakarás, a zöldtrágyázás, valamint a helyes talajművelési gyakorlatok összességében egy olyan rendszert alkotnak, amely képes a talajélet serkentésén keresztül növelni a talaj tápanyagszolgáltató képességét. Ezek az elemek együtt jelenthetik a fenntartható mezőgazdaság alapjait, különösen a változó klimatikus kihívások közepette.

Szerző, indexkép: Gáspár Andrea/Agroinform