A Kiskunság már húsz évvel ezelőtt is félsivatagos élőhelynek számított, ahol a homokos talajtani adottságok miatt mindig is szárazságtűrő növényfajok éltek. Az utóbbi években azonban olyan mértékűvé vált a nyári aszály, hogy már a legellenállóbb füvek, köztük a magyar csenkesz és a homoki árvalányhaj tűrőképességét is meghaladta – hangsúlyozta az InfoRádió Szigma című műsorában Csecserits Anikó, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója.

A kutatóközpont munkatársai Fülöpháza térségében vizsgálták a nemzeti park kezelésében álló, soha nem szántott, úgynevezett elsődleges homokgyepet. Ez a terület a 2022-es nagy aszályban súlyosan károsodott, ezért a szakemberek sűrűbb megfigyelésbe kezdtek. Az eredmények riasztóak: a közel 200 mintavételi pont felén teljes kipusztulást tapasztaltak, a területek kétharmadában pedig az évelő füvek több mint fele eltűnt.

A 2022-es aszály idején a füvek már elszórták magjaikat, így a következő évben megjelentek a fiatal csírák. Ezek azonban a 2024-es újabb forróságban tömegesen elpusztultak, így jelenleg hatalmas, üres foltok tarkítják a tájat, ahol nincsenek domináns fűfajok. Csak a mély gyökerű növények, mint a báránypirosító, a homoki imola vagy a mezei üröm maradtak fenn, illetve néhány gyorsan alkalmazkodó, egyéves faj.

Idegen faj terjedése fenyeget

A pusztulás mellett új veszély is fenyegeti az őshonos vegetációt: Kiskunhalastól délre már megjelent az Amerikából származó homoki prérifű, amely terjedni kezdett. Csecserits Anikó szerint ha ez a folyamat folytatódik, komoly veszélybe kerülhetnek a Kiskunság őshonos fűfajai.

Az invazív fajok nem képesek biztosítani ugyanazokat az ökológiai feltételeket, mint a helyi fajok, így a velük együtt élő gombák, mikrobák, talajlakó állatok és rovarok is eltűnhetnek.

A biodiverzitás tétje

„Ha elveszítünk egy domináns, őshonos fűfajt, vagy az visszaszorul a többi növényhez képest, a hozzá kapcsolódó teljes közösség kipusztulhat. Egy idegen faj elterjedése pedig nem új élőhelyet hoz létre, hanem sokkal fajszegényebb környezetet eredményez” – fogalmazott a kutató.

A Kiskunság példája jól mutatja, hogy az éghajlatváltozás következményei nem a távoli jövőben jelentkeznek, hanem már most is drámai változásokat idéznek elő Magyarország egyik legértékesebb, homokpusztai élőhelyén.

Forrás: Infostart

Indexkép: MTA