A forró éghajlatú Dél-Indiában almát termeszteni – elsőre lehetetlen vállalkozásnak tűnhet, mégis vannak, akik megpróbálják. Kakasaheb Sawant gazda, aki Maharashtra államban él, 2022-ben almafákat ültetett, annak ellenére, hogy a térségben a hőmérséklet gyakran eléri a 43 Celsius-fokot. A szomszédjai őrültnek hitték, mégis 100 facsemetéből 80 túlélte, és egy év múlva már 30–40 kilogramm gyümölcsöt termett fánként.
Kihívásokkal teli kezdet
A kísérlet nem volt teljes siker – a gyümölcs nem elég édes az értékesítéshez. Ennek ellenére Sawant bizakodó, és már el is kezdte almafacsemeték árusítását. Szerinte a fák néhány éven belül édesebb almát hoznak majd. Ezzel a helyi csodával szeretne hozzájárulni India rohamosan növekvő almaigényének kielégítéséhez.
Indiában az almatermelés öt év alatt 15%-kal, 2,5 millió tonnára nőtt, de ez nem elég: az importmennyiség megduplázódott, 600 ezer tonnára. Az ország fő termőterületei Észak-Indiában, Dzsammu és Kasmírban, valamint Himachal Pradeshben találhatók – ezekben a régiókban viszont az éghajlatváltozás csökkenti a terméshozamokat.
Új utakon a tudomány
A hosszú, hideg telek – 0 és 6°C közötti hőmérséklet legalább 1000 órán át – elengedhetetlenek a hagyományos almafajták számára. Indiában csak kevés ilyen terület van. Ezért kutatók és gazdák új megoldásokat keresnek: alacsony hűtési igényű almafajtákkal kísérleteznek, amelyek már 400 óra hideget is elegendőnek találnak.
A kelet-indiai Ranchi városában működő Birsa Mezőgazdasági Egyetem három ilyen fajtát vizsgál – de egyelőre csak egy hozott némi gyümölcsöt, és az is mindössze 1-2 kilogrammot 2024-ben. A kutatók szerint a talaj és az éghajlat sem ideális, sőt, termeszek is támadják a fákat.
Fotó: Shutterstock
Szkeptikus hangok és jövőbe mutató kutatások
Több szakértő szerint a forró éghajlaton termett alma nem lesz alkalmas kereskedelmi forgalmazásra. Dr. Dinesh Thakur, a Himachal Pradesh állambeli kertészeti kutatóközpont vezetőhelyettese szerint ezek a fajták csak hobbikertészkedésre alkalmasak, ipari hasznosításuk eddig nem bizonyított.
Az éghajlatváltozás azonban már a hagyományos termővidékeken is érezteti hatását: kevesebb a hideg órák száma, és a kiszámíthatatlan időjárás miatt a gazdák veszteségei nőnek. Ezért egyre több gyümölcsöst telepítenek magasabban fekvő területekre, melyek korábban túl hidegek voltak.
Dr. Thakur csapata egy kormányzati projekt keretében 300 almafajtával kísérletezik. Már sikerült olyan fajtát kifejleszteniük, amely két hónappal korábban érik, mint a jelenlegi változatok. Ez előnyös lehet a rövidebb napfényes időszakú térségekben.
Az indiai példa különösen tanulságos lehet az aszályosodó, egyre melegebb magyar Alföld gazdái számára is. A klímaváltozás Magyarországon is egyre inkább átalakítja a termelési lehetőségeket – új megoldások, új kultúrák és új fajták után kell nézni. Az indiai kutatók és termelők szemlélete azt üzeni: a megszokottól eltérő környezetben is lehet kísérletezni – akár a hagyományosan hűvösebb éghajlatot igénylő gyümölcsökkel is.
Forrás: bbc.com
Indexkép: Shutterstock