A tavalyi exportnövekedés csak csekély vigasz volt a hazai borászatok számára, a korábbi évek költségnövekedését ugyanis nem tudták megfelelő árnöveléssel kompenzálni.

Az idei évben ráadásul, bár a borokra közvetlenül nem vonatkozik az árrésstop mégis akadályt jelentett az áremelések érvényesítésében. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, Frittmann János soltvadkerti borász a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: „ha júniusban nem lesz jelentősebb boráremelés, elvérzik az ágazat."

Kivételesen erős évet zárt a magyar borexport – Mi állhat a növekedés mögött

A tavalyi év során a magyar borexport jelentős növekedést könyvelhetett el, mely mögött több tényező is meghúzódhat. A környező országokban sok helyen komoly károkat okozott a fagy és a jégverés a szőlőültetvényekben, így kereslet alakult ki a magyar bor iránt. Emellett az előző években már folyamatos bővülés volt tapasztalható a kivitel terén is, ugyanakkor a tavalyi év kiugrónak számított ebből a szempontból.

A növekedésben elsősorban a fehérborok játszottak főszerepet, ezek adták az export legnagyobb részét. Ez nem meglepő, mivel világszinten tapasztalható, hogy visszaesett a kékszőlőből készült vörösborok iránti kereslet. Vannak olyan hagyományosan vörösboros országok, ahol a megnövekedett fehérbor-igényt már képtelenek kielégíteni a borászok az alapanyag hiánya miatt.

A könnyed, gyümölcsös borok lettek a belföldi piac kedvencei

Bár a borászatok életében a külpiac kulcsszerepet játszik, a magyar borok jelentős hányada mégis hazai fogyasztásra kerül, ahol egyre markánsabb trendek figyelhetők meg. Hazánkban is egyre jobban előtérbe kerülnek a könnyedebb, gyümölcsösebb borok.

A frissebb borok fogyasztásának kedvez a mai rohanó életmód is, hiszen egyre kevesebb idő jut arra, hogy hosszasan készüljenek a fogyasztásra. A testes, érettebb borokat gyakran szellőztetni kell, amihez ma már kevésbé igazodik a vásárlói szokás.

„Ez a világ elmúlt, ezt tudomásról kell venni, itt friss, gyümölcsös, jól fogyasztható borok kellenek, amit szívesen megisznak az emberek." – fogalmazott a borász.

bor

A szőlő-bor ágazat működőképességéhez elengedhetetlen lenne egy legalább 10 százalékos áremelés a beszállítói oldalon – fotó: pxhere.com

Meglepetés a borexport értéknövekedése: vajon ez trendfordulót jelent?

A tavalyi exportteljesítmény egyik figyelemre méltó jelensége, hogy a 12 százalékos mennyiségi bővülést 16 százalékos értékbeli növekedés kísérte, ami kérdéseket vet fel a jövőbeli trendeket illetően. Bár ez akár pozitív irányváltásra is utalhat, az értelmezéséhez mélyebb elemzésre van szükség. „megmondom őszintén, ez számomra is meglepő" – jegyezte meg a szakértő, kiemelve, hogy a növekedés főként a lédig borok esetében jelentkezett, míg a palackos kivitel stagnált.

A lédig borok iránti keresletet árfelhajtó tényezők is erősítik, ilyen például az ellátási hiány, ami hozzájárulhatott az értéknövekedéshez. A magyar fehérborok továbbra is keresettek külföldön, ami részben annak is köszönhető, hogy a hazai termelők tudatosan fordultak ebbe az irányba új telepítéseikkel.

„Sőt, azt is ki merem jelenteni, hogy ezen a téren korábban reagált a magyar szőlőtermelés, mint egyes konkurenseink, ahol foggal-körömmel ragaszkodtak a tradíciókhoz, vagyis a kékszőlőkhöz és a testesebb fajtákhoz" – mondta.

Áremelés nélkül félő, hogy nem marad talpon a borágazat

Bár tavaly volt lehetőség némi áremelésre, a borászatok ismét azt hangsúlyozzák, hogy a költségeik ennél jóval nagyobb mértékben nőttek. A szőlő-bor-ágazat jövedelmezősége tehát érdemben nem javult. Annak ellenére, hogy jelenleg a bor nem tartozik az árrésstoppal érintett termékek közé, mégis szinte lehetetlen érvényesíteni bármilyen mértékű áremelést. Az utóbbi három inflációval terhelt év során a bor ára nem tartotta a lépést az átlagos drágulással, sőt más élelmiszerek árnövekedéséhez sem tudott felzárkózni – miközben az inputköltségek is drasztikusan emelkedtek.

„Azt gondolom, nem létezik, hogy júniustól ne emeljen árat a szőlő-bor-ágazat, a borászok már nem lehetnek tekintettel arra az elvárásra, hogy ha más élelmiszerek ára nem emelkedik, akkor ők se emeljenek" – mondta Frittmann János, hozzátéve, hogy amennyiben ez az áremelés elmarad, súlyos következményekkel kell számolni a szektorban.

Legalább 10 százalékos áremelés kellene

A szőlő-bor ágazat működőképességéhez elengedhetetlen lenne egy legalább 10 százalékos áremelés a beszállítói oldalon. A borászatok szerint enélkül ellehetetlenülnek a fejlesztések, és nem lesz forrás az ültetvényszerkezet korszerűsítésére sem.

Az évjárat alakulásáról most még nem lehet pontos következtetéseket levonni, de az ültetvények állapota már jelenleg is komoly kihívásokat jelez. Az ország különböző tájain eltérően alakult az időjárás: több borvidéken súlyos a vízhiány, különösen a Kunsági borvidéken okoz gondot az aszály. Más területeken, ahol csapadék volt, a növényvédelem jelenti a legnagyobb feladatot. Az áprilisi fagyok sem kímélték a szőlőt: átlagosan 10-20 százalékos fagykárról számolnak be, de bizonyos fajták még ennél is súlyosabban károsodtak, esetenként 20-30 százalékos veszteségek is előfordulnak.

Forrás: Világgazdaság

Indexkép: pxhere.com