Emlékezetes: 2025 márciusának elején egy magyarországi szarvasmarhatelepen felütötte a fejét a ragadós száj- és körömfájás betegsége. Ez az állatbetegség az Európai Unióban bejelentésköteles, ezért Magyarország haladéktalanul megtette a szükséges jelentést az illetékes uniós szervek felé. A fertőzés megjelenése után a járvány továbbterjedésének megakadályozására azonnal szigorú, az uniós szabályozásoknak mindenben megfelelő hatósági intézkedéseket vezettek be hazánkban.

A betegség rendkívül gyorsan terjed és komoly gazdasági károkat okozhat. Az érintett, fogékony állatfajok – szarvasmarha, sertés, juh és kecske – tartása a magyar állattenyésztési ágazat kibocsátásának 60%-át, a teljes mezőgazdasági kibocsátás több mint 20%-át adja. A hazai állattartók jelentős exporttevékenységet is folytatnak, így a járványügyi intézkedések miatti exportkorlátozások nemcsak a belföldi piacokat, hanem a külkereskedelmet is érzékenyen érintették.

Uniós szabályok és kereskedelmi korlátozások

Az Európai Unió minden tagállamára egységes előírásokat alkalmaz a járványkezelésben és a belső piac működésében. Ennek ellenére egyes tagországok a Bizottság által elrendelt korlátozásokon túl is további, aránytalan importtilalmi intézkedéseket vezettek be a magyarországi kitörés nyomán. Ezek a lépések súlyosan érintették a magyar gazdákat, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokat, tovább nehezítve a helyzetet a már amúgy is jelentős gazdasági károkat okozó járvány idején.

A magyar kormány hivatalos úton jelezte az Európai Bizottságnak, hogy egyes tagállamok indokolatlanul és túlzó módon akadályozzák a magyar termékek importját. Egyben kérte, hogy az Európai Bizottság szólítsa fel ezeket az országokat a korlátozások visszavonására. Mivel a túlzó intézkedések a magyar tiltakozás ellenére is fennmaradtak, a Kormány válaszul viszonossági intézkedéseket vezetett be az érintett tagállamokkal szemben.

A viszonossági intézkedések hatása és feloldása

A magyar lépések eredményeként azok a tagállamok, amelyek korábban az uniós szabályokon túlmutató korlátozásokat alkalmaztak, vagy további feltételeket szabtak a magyar termékek beszállítására, feloldották vagy hivatalosan bejelentették, hogy haladéktalanul megszüntetik ezeket az intézkedéseket. Ez jelentős előrelépést jelentett a kereskedelem és a piac zavartalan működésének helyreállítása érdekében.

A különleges viszonossági intézkedések bevezetésének elsődleges oka a túlzó, aránytalan tagállami kereskedelmi korlátozások voltak, amelyek a járványügyi helyzet miatt léptek életbe. Most, hogy ezek a korlátozások megszűntek, indokolttá vált a 94/2025. (V. 8.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése.

Forrás: Magyar Közlöny

Indexkép: Pixabay