A gépész végzettségű, eredetileg nem agrárszakemberként induló vállalkozó ma olyan engedélyezett, laboratóriumilag vizsgált, ökológiai gazdálkodásban is használható talajjavító terméket állít elő, amely mögött tudományos mérések, szántóföldi és kertészeti kísérletek, valamint évtizedes gyakorlati tapasztalat áll.

Horgászélménytől a talajbiológiáig

A történet meglepően hétköznapi helyzetből indult. „Aszályos nyarakon nem volt giliszta a horogra” – idézi fel Zsófi Péter. A hiány inspirációvá vált: ha nincs giliszta, elő kell állítani.

Első lépésként mélyalmos szervestrágyát szerzett, majd alumínium vödörben kezdett kísérletezni. Másfél évig próbálgatta, hogy a giliszták milyen hőmérsékleten, nedvességtartalom mellett maradnak életben és szaporodnak optimálisan. Volt, hogy vízóraaknába helyezte a tenyészetet, hogy ne fagyjon meg – a tanulási folyamat szó szerint terepi volt.

Zsófi Péter

A giliszták a szerves anyagot lebontják, és bélcsatornájukon áthaladva stabil, mikrobiológiailag aktív humusz-szerű anyaggá alakítják– Fotó: Zsófi Péter

„Utólag könnyűnek tűnik, de akkor még alig volt szakirodalom. 1989 körül jelent meg az első komolyabb anyag erről Magyarországon” – mondja. A kezdeti, külföldi technológiák és a hazai próbálkozások között jelentős különbségeket tapasztalt, így végül saját módszert dolgozott ki.

A tiszakeszi „prizmák” – így működik a rendszer

Ma a termelés mintegy 2000 négyzetméteres területen zajlik. Korábban négy, jelenleg két nagy méretű prizma (hosszanti trágyahalom) működik. Egy-egy prizma 300–350 mázsa kész humuszt képes adni, teljes kapacitáson évente akár 600 mázsa (60 tonna) termék készülhet.

A kiinduló alapanyag mélyalmos szarvasmarha-trágya.

A technológia lényege, hogy a giliszták a szerves anyagot lebontják, és bélcsatornájukon áthaladva stabil, mikrobiológiailag aktív humusz-szerű anyaggá alakítják.

„A 80–90 százalékának át kell mennie a giliszták emésztőrendszerén, hogy valódi gilisztahumusz legyen belőle” – hangsúlyozza.

Érdekes gazdasági tény, hogy a késztermék tömege közel azonos a beérkező alapanyag tömegével. Ennek oka, hogy a szarvasmarha-trágya és a kész gilisztahumusz nedvességtartalma hasonló (40–50%). A különbség nem mennyiségi, hanem minőségi: a szerkezet, a biológiai aktivitás és a tápanyag-hasznosíthatóság változik meg.

A végtermék fekete, morzsalékos, földszerű anyag, amelyben az eredeti szalmaszerkezet már nem ismerhető fel.

Tudományos vizsgálatok: számokban a talajélet

A Zsófi-féle gilisztahumusz tartalma a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) végzett mikrobiológiai vizsgálatok alapján minden grammban rengeteg baktérium, gomba, aktinomicéta, foszfátmobilizáló mikroorganizmus, nitrogénfixáló mikroorganizmus található.

Ez százmilliós nagyságrendű baktériumszámot jelent – azaz rendkívül aktív talajbiológiai közeg.

Légzési aktivitás

OxiTop zárt palackos mérés szerint a gilisztahumusz légzési aktivitása -60 hPa/5 nap, ami hatszorosa egy rossz minőségű savanyú homoktalaj (-10 hPa/5 nap) értékének. Ez intenzív mikrobiális aktivitást jelez.

Zsófi Péter

Az eredmény aprómorzsás, rendkívül magas használati értékű humusz – Fotó: Zsófi Péter

Enzimaktivitás

  • β-glükozidáz: 120 µg p-nitrofenol/(g*h)
  • Lúgos foszformonoészteráz: 172 µg p-nitrofenol/(g*h)

Ezek az értékek jelentősen meghaladják a gyenge talajokban mért adatokat. A β-glükozidáz a cellulózbontásban, a foszformonoészteráz a növények számára felvehető foszfor felszabadításában játszik szerepet.

Szántóföldi tapasztalat: a 3,8 pH-jú talaj esete

Egy 5 hektáros, 3,8 pH-jú (erősen savanyú) területen a gilisztahumusszal kezelt és kezeletlen részek között látványos különbség mutatkozott szója esetében. A következő évben vetett búza is szignifikánsan jobban teljesített a kezelt területen.

A különbség szabad szemmel is látható volt, dokumentálták, és szakemberrel (Dr. Podmaniczky Gábor) ellenőriztették.

Dísznövény-kísérlet: 100% túlélés

Debrecenben cserepes örökzöld növényeken végeztek összehasonlító vizsgálatot. A cserepekbe 10–15 dkg gilisztahumuszt kevertek, és különböző műtrágyás kezelésekkel vetették össze.

Három hónap után:

  • A gilisztahumuszos növények egészségesek maradtak.
  • A kizárólag műtrágyával kezeltek sárgulni kezdtek.
  • Egyéves fenntartási vizsgálat során a gilisztahumusszal kezelt növények 100%-a életben maradt, míg a kontrollnál jelentős pusztulás történt.

Műtrágya-kiváltás – realitás vagy túlzás?

Zsófi Péter szerint a gilisztahumusz nem feltétlenül váltja ki teljesen a műtrágyát, de drasztikusan csökkentheti annak szükségességét.

„Ha nem is nullára, de akár 10 százalékra le lehet csökkenteni a műtrágyaigényt.”

A gilisztahumusz nemcsak tápanyagot ad, hanem:

  • javítja a talaj víz- és levegőgazdálkodását,
  • fokozza a biológiai aktivitást,
  • mérsékli a stresszhatásokat,
  • javítja a műtrágya hasznosulását.

A folyamatos, egyenletes tápanyag-szolgáltatás miatt a növény nem „lökésszerű” tápanyagfelvételre kényszerül, mint intenzív műtrágyázás esetén.

Zsófi Péter

Ilyen prizmákban folyik a termelés – Fotó: Zsófi Péter

Felhasználási dózisok

Szántóföld:

  • Kalászos: 1,5–2,5 t/ha
  • Kukorica: 2,0–4,0 t/ha
  • Napraforgó: 1,0–2,0 t/ha
  • Gyökérgumós növények: 3,0–4,0 t/ha

Zöldség:

0,2–0,5 kg/m²

Szőlő:

  • Telepítéskor: 0,15–0,2 kg/tő
  • Fenntartáskor: 0,1–0,15 kg/m²

Gyümölcsfák:

  • Telepítéskor: 3–5 kg/tő
  • Cserepes és balkonnövények:
  • 5–15% keverési arány
  • Fenntartás: havi 1–5 evőkanál
  • Általános ajánlás: 10–20 dkg/m², tápanyagszegény talajon 40–50 dkg/m².


Zsófi Péter

A különbség szemmel látható – Fotó: Zsófi Péter

Gazdasági aspektus

A mélyalmos trágya 300–500 Ft/mázsa áron szerezhető be, míg a feldolgozott gilisztahumusz 6000–9000 Ft/mázsa értéket képvisel.

Az utódlás kérdése

Zsófi Péter fia informatikus, így a vállalkozás jövője egyelőre nyitott kérdés. A szakember partnert keres a technológia továbbvitelére.

Ez részben üzlet, de inkább küldetés. Ha a talaj él, a növény is él. Ha a növény él, a gazda is meg tud élni belőle – mondta.

Indexkép: Zsófi Péter