Az afrikai sertéspestis (ASP) spanyolországi megjelenése újabb fordulatot vett: bár a vírus terjedése jelenleg kontroll alatt áll, a fertőzés eredete továbbra is kérdéses – a laboratóriumi forrást sem zárják ki a hatóságok.



Csak egy szűk területen bukkant fel

A Katalóniában, a francia határhoz közeli térségben észlelt fertőzések – eddig összesen 13 eset – mindössze egy 6 kilométeres átmérőjű kijelölt zónán belül jelentek meg. A fertőzött állatok vaddisznók, és a környék 15 sertéstelepén eddig nem észleltek kitörést.

A katalán agrárminiszter, Òscar Ordeig kijelentette: a megfékezés a legfőbb prioritás.

Ugyanakkor elutasította a nagy spanyol húsipari vállalatok kérését, akik a teljes érintett vaddisznó-populáció levágását, illetve megelőző célú állatselejtezést sürgettek.

A jelenlegi állapot szerint a farmokon található több mint 35 000 hízósertést továbbra is levágják és értékesítik, a megszokott rend szerint.

A vírus származása: laborból szivároghatott ki?

A legnagyobb port kavart kérdés a vírus eredete. Bár a kezdeti feltételezések szerint fertőzött élelmiszer-hulladék okozhatta a fertőzést, egy madridi kutatóintézet – a CISA-INIA – vizsgálatai szerint az azonosított törzs a „Georgia 2007” variáns, amelyet jelenleg kizárólag laboratóriumi vizsgálatokban és vakcinafejlesztések során használnak.

Mivel ez a vírusváltozat a természetben jelenleg nem fordul elő, felmerült a laboratóriumi eredet lehetősége.

A vizsgálatok fókuszában a barcelonai CReSA állategészségügyi kutatóintézet áll, amely a fertőzési zónán belül, az Autónóm Egyetem területén található. Ordeig hangsúlyozta, hogy minden lehetőséget megvizsgálnak, de nem céljuk a tudományos intézmények hiteltelenítése. Ugyanakkor elismerte: semmit sem lehet kizárni.


sertes

Fotó: Shutterstock

Lengyel példa: szándékos terjesztés?

A spanyol eset különösen aggasztó a közelmúltban Lengyelországban történt fejlemények fényében. A lengyel agrártárca szerint az afrikai sertéspestist ott valaki szándékosan juttathatta el egy korábban mentes tenyészetbe, vélhetően fertőzött vaddisznómaradványok elhelyezésével. A Piotrków Trybunalski környékén történt eset nyomán az érintett területet azonnal lezárták, és az állategészségügyi hatóságok nyomozást indítottak.

Aragónia és a gazdasági következmények

A barcelonai kitörés komoly aggodalmat keltett Spanyolország más régióiban is, különösen Aragónia tartományban, amely az ország második legnagyobb sertéshús-termelője. Bár ott még nem észleltek fertőzést, az agrárminiszter, Javier Rincón szerint már a jelenlegi helyzet is negatívan hat az exportpiacokra – különösen olyan kulcsfontosságú országokra, mint Kína, Japán és Dél-Korea.

A spanyol sertéshús exportja akár 20–25 százalékkal is csökkenhet, bár ez enyhébb visszaesés, mint a korábban várt 30–35 százalék. A helyzet kezelésében kulcsszerepet kapott a regionalizációs megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy a mentes régiókból – például Aragónia – továbbra is lehessen exportálni.


A vaddisznó a legnagyobb veszélyforrás

Az aragóniai hatóságok szerint a legnagyobb kockázatot a túlszaporodott vaddisznóállomány jelenti. Jelenleg évente mintegy 50 000 példányt ejtenek el, de ez már nem elegendő. A tárca új rendelettel ösztönzi a vadászatot, és pénzügyi támogatást nyújt minden elejtett állat után.

Tanulságok és jövőbeli lépések

Az afrikai sertéspestis továbbra is az egyik legnagyobb kihívás az európai állattenyésztés számára. A mostani spanyolországi esetek azt mutatják, hogy még fejlett biológiai biztonsági rendszerek mellett is fennáll a fertőzés kockázata. Ha beigazolódik a laboratóriumi eredet, az súlyos következményekkel járhat mind a kutatóintézetekre, mind az egész ágazatra nézve.

A megelőzés, a gyors reagálás és a nyílt kommunikáció kulcsfontosságú, különösen akkor, ha az exportpiacok bizalmát is fenn kell tartani. Emellett egyre inkább szükségessé válik a vaddisznóállomány hatékonyabb kontrollja, hiszen ez a faj közvetlen kapocs lehet a betegség és háziállat-állományok között.

Forrás: pigprogress.net

Indexkép: Shutterstock