A hazai természetvédelem egyik kiemelt célja az élettelen természeti értékek – például barlangok, földtani képződmények, kunhalmok – megőrzése. E feladat fontosságát hangsúlyozta Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára is a Földtudományi Sokféleség Nemzetközi Napja alkalmából megrendezett konferencián, amelyet a Magyar Természettudományi Múzeumban tartottak.
A helyettes államtitkár elmondta: a hazai nemzeti park igazgatóságok feladata nemcsak az élő természeti értékek védelme, hanem az élettelen örökség megóvása is. Ennek keretében az elmúlt tíz évben mintegy 160 barlangban hajtottak végre állagmegóvó és rekonstrukciós munkálatokat, amelyek nemcsak a képződmények, hanem a barlanglakó fajok – különösen a denevérek – élőhelyének védelmét is szolgálják.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján számos képződmény – barlangok, kunhalmok, földvárak – úgynevezett „ex lege” védelem alatt áll. Az elmúlt években azonban egyedi jogszabályi védelem alá is kerültek földtani alapszelvények, kaptárkövek, mesterséges üregek és egyéb földtani értékek. Jelenleg 51 földtani alapszelvény, 41 kaptárkő és kaptárkőcsoport, 11 különleges földtani képződmény, valamint 24 mesterséges üreg és üregrendszer élvez törvényi védelmet.
Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára – Fotó: Vermes Tibor
Az élettelen természeti örökség bemutatása és a geoturizmus erősítése érdekében az elmúlt években két új látogatóközpont is megnyílt: a budapesti Pál-völgyi-barlang és a miskolci Szeleta-park. Ezek olyan ismeretterjesztő helyszínek, amelyek a nagyközönség számára is láthatóvá teszik a földtani értékeket. A beruházások túlnyomó része az Aggteleki-karszt, a Bükk és a Balaton-felvidék térségében valósult meg, amelyek kiemelt földtani jelentőséggel bírnak.
Balczó Bertalan a konferencián kiemelten méltatta az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkáját is, amely 2025-ben három fontos évfordulót ünnepel: 200 éve tárta fel Vass Imre a Baradla-barlang főágát, maga a nemzeti park idén 40 éves, míg az „Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai” 30 éve kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára.
Fotó: Aggteleki Nemzeti Park Facebook-oldala
A hazai barlangturizmus fellendülését jól mutatja a 2014 óta megrendezett „Barlangoljunk!” kampány sikere is: a márciusi eseménysorozat látogatószámai csaknem 30 százalékos növekedést eredményeztek, és a nemzeti parkok vendégeinek közel fele ma már barlangi bemutatóhelyet választ úti célként.
Magyarország három UNESCO Globális Geoparkkal is büszkélkedhet: a Bakony–Balaton, a Novohrad–Nógrád és a Bükk-vidék geoparkjai együttesen az ország területének 7,9%-át fedik le. Ezek a geoparkok 324 település bevonásával segítik elő a földtani örökség fenntartható védelmét, miközben jelentős szerepet játszanak a helyi turizmus és közösségi tudatosság fejlesztésében is.
Indexkép: Aggteleki Nemzeti Park Facebook-oldala
