A kormány a 488/2025. (XII. 31.) számú rendeletével átfogóan módosította a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeit szabályozó joganyagot. A változtatások célja egyértelmű: Magyarország 2030-ra a közlekedési energiafelhasználás legalább negyedét – multiplikátorokkal számolva – megújuló forrásokból kívánja biztosítani, miközben csökkenti az üvegházhatású gázkibocsátást, és teljesíti az uniós klíma- és energiapolitikai vállalásokat.

Kötelező megújuló részarány – erősödő agrárkapcsolatok

A rendelet egyik legfontosabb eleme, hogy 2026-ban már 9,1 százalékos kötelező megújulóüzemanyag-részarányt ír elő a közlekedési üzemanyagok esetében. Ezen belül a benzinben legalább 6,1 százalék bioetanolt, a dízelben pedig minimum 9,6 százalék bioüzemanyagot kell alkalmazni, utóbbin belül külön kvótát kap a hidrogénnel kezelt növényi olaj (HVO) is.

Ez a szabályozás közvetlenül érinti a mezőgazdaságot, hiszen a bioetanol és a biodízel alapanyagai – kukorica, búza, cukorrépa, repce, napraforgó – jellemzően hazai termőföldről származnak. A stabil, jogszabályban rögzített kereslet kiszámíthatóbb piaci környezetet teremthet a növénytermesztők számára, különösen azokban az években, amikor az élelmiszerpiaci értékesítés nehézségekbe ütközik.

Fenntarthatóság: nem mindegy, hogyan és miből

A módosítás jelentősen szigorítja az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítási küszöböket. Az újonnan létesített bioenergia-üzemek esetében már legalább 65–80 százalékos ÜHG-megtakarítást kell igazolni, a biomasszából előállított villamos energia és hő esetében pedig fokozatosan emelkednek az elvárások.

Agrárszempontból ez azt jelenti, hogy az alapanyag-termelésnél – legyen szó energianövényekről vagy melléktermékekről – egyre nagyobb szerepet kap az inputhatékonyság, a precíziós gazdálkodás, valamint a fenntartható talaj- és tápanyaggazdálkodás. A rendelet egyértelmű üzenete: csak az a biomassza számítható be a rendszerbe, amely igazoltan fenntartható módon kerül megtermelésre.

Fejlett bioüzemanyagok és melléktermékek előtérben

Kiemelt szerepet kapnak az úgynevezett fejlett bioüzemanyagok, amelyek hulladékokból és maradványanyagokból készülnek. Ezek kötelező minimális részaránya 2026-ban 1 százalék, 2030-ra pedig 5,5 százalékra emelkedik.

Ez új lehetőségeket nyithat az agrárium számára is: szalma, kukoricacsutka, feldolgozási melléktermékek, állattenyésztési hulladékok válhatnak értékes energetikai alapanyaggá. A körforgásos gazdálkodás logikája így nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági előnyt is jelenthet a termelőknek.

Biometán és agrárenergia: új pálya a vidéki beruházásoknak

A rendelet részletesen szabályozza a biometán elszámolását is, amely különösen fontos a mezőgazdasági biogázüzemek számára. A földgázhálózatba betáplált biometán – megfelelő igazolásokkal – beszámítható a kötelező megújuló részarány teljesítésébe.

Ez ösztönözheti az állattartó telepekhez, növénytermesztő gazdaságokhoz kapcsolódó biogáz- és biometán-beruházásokat, amelyek egyszerre kezelik a melléktermékeket, csökkentik a környezetterhelést és új bevételi forrást teremtenek.

Szigorú ellenőrzés, komoly bírságok

A szabályozás nemcsak ösztönöz, hanem szankcionál is: a megújulóüzemanyag-részarány nem teljesítése esetén akár 32 forint/MJ bírság is kiszabható, éves szinten pedig extrém esetben a bírság elérheti a 20 milliárd forintot. A valótlan fenntarthatósági igazolások használata szintén súlyos következményekkel jár.

Ez a szigor az agrárszereplők számára is jelzésértékű: a jövőben az energetikai célú termelésben a nyomonkövethetőség, a dokumentáltság és a hiteles igazolások megléte elengedhetetlen lesz.

Mit jelent mindez a magyar mezőgazdaságnak?

A 488/2025-ös kormányrendelet agrárszemmel nézve nem csupán energiapolitikai szabályozás, hanem stratégiai irányváltás is. A növénytermesztés, az állattenyésztés és az agrárenergetika egyre szorosabban kapcsolódik össze, miközben nő a fenntarthatóság és az emissziócsökkentés szerepe.

Azok a gazdaságok, amelyek időben alkalmazkodnak – fejlett technológiákkal, precíziós megoldásokkal, melléktermékek hasznosításával –, hosszú távon nyertesei lehetnek az átalakulásnak. A rendelet üzenete világos: a jövő agráriuma nemcsak élelmiszert, hanem energiát is termel – szigorú, de kiszámítható keretek között.

Forrás: Magyar Közlöny/2025.12.31.

Indexkép: Chat GPT