A Nemzetközi Állategészségügyi Szervezet (WOAH) legfrissebb jelentése szerint Magyarországon ismét felbukkant a kéknyelv-betegség. A vírus egy Somogy vármegyei szarvasmarha-állományban jelent meg, ahol 303 állat közül 15-nél azonosították a fertőzést. A hírt magas rangú források megerősítették a Világgazdaság számára is.
A magyar hatóságok a felfedezést követően azonnal jelentették az esetet a WOAH felé, és intézkedtek a fertőzés lokalizálása és a további terjedés megakadályozása érdekében. A jelenlegi információk alapján a helyzet stabil és kontroll alatt van.
Nem kell újabb országos járványtól tartani
A hatóságok és a szakértők is arra hívták fel a figyelmet, hogy a mostani eset nem hasonlítható össze a korábbi száj- és körömfájás-járvánnyal. Ennek oka, hogy a kéknyelv-betegség ellen létezik hatékony vakcina, amely megfelelő alkalmazás mellett képes megakadályozni a járványos terjedést. Így az eszkaláció veszélye jelenleg minimális.
„A helyzet abszolút kezelhető a telepen, nem fenyeget országos járvány, és Magyarország mentességi státusza sincs veszélyben” – emelték ki a hatóságok a Világgazdaság kérdésére.
Fontos megjegyezni, hogy hazánk 2017 óta hivatalosan mentesnek számít kéknyelv-betegségtől, amit az EU 2021/620/EU rendelete is megerősít. Sőt, a WOAH szerdai közleménye szerint hazánk száj- és körömfájás-mentes státuszát is hivatalosan elismerik.
Mi az a kéknyelv-betegség?
A kéknyelv egy rovarok által terjesztett, vírusos megbetegedés, amely főként a juhokat, szarvasmarhákat és kecskéket veszélyezteti. Az emberre nem veszélyes, ugyanakkor a fertőzött állatoknál lázat, étvágytalanságot, nyálzást, nyelvduzzanatot, légzési nehézséget és súlyos esetben elhullást is okozhat.
A kórokozót a Culicoides nemzetségbe tartozó szúnyogfélék terjesztik, amelyek egyre nagyobb területen képesek megélni a klímaváltozás miatt. Ez a körülmény különösen aggasztó, mivel a jövőben a betegség terjedési területe kiszélesedhet.
Bár a WOAH hivatalosan azt állítja, hogy tíz éve nem volt hazánkban kéknyelv-eset, hazai szakértők felvetették: az elmúlt években is előfordulhattak kisebb, lokalizált fertőzések.
Gazdasági kockázat a gazdáknak és exportőröknek
A kéknyelv-betegség nem csupán állategészségügyi kihívást jelent, hanem komoly gazdasági veszteséget is okozhat. A fertőzött telepek esetében elhullások, termeléskiesés, valamint exportkorlátozások is felléphetnek. Ez különösen érzékenyen érinti a szarvasmarha-tenyésztőket, akik gyakran EU-n kívüli piacokra is szállítanak.
A betegség megjelenése figyelmeztetésként is szolgálhat, hogy a hazai állattenyésztésnek egyre jobban fel kell készülnie a rovarok által terjesztett vírusok elleni védekezésre.
Ez nemcsak vakcinázási programokat jelent, hanem megfelelő monitoringot, biológiai védekezést és időbeni diagnosztikát is.
Összegzés: van ok az elővigyázatosságra, de nincs ok a pánikra
A kéknyelv-betegség újabb megjelenése ismét rávilágít arra, mennyire sérülékeny a hazai állattartás a globális járványügyi és ökológiai folyamatokkal szemben. Ugyanakkor a rendelkezésre álló vakcina, a hatósági gyors reagálás és az érvényben lévő járványvédelmi intézkedések elegendőnek bizonyulhatnak a helyzet kézben tartására – feltéve, hogy a gazdák és állatorvosok is megteszik a szükséges lépéseket.
A jelenlegi eset nem indokolja a pánikot, de ébresztőt fúj: a klímaváltozás korában a rovarok által terjesztett betegségek komoly kihívást jelentenek a jövő állattenyésztésének.
Forrás: Világgazdaság
Indexkép: Pixabay
