Szigeti Tamás agrármérnök, pályázati tanácsadó, a Magyar Civil Háló alelnöke a Civil Hang műsorában beszélt életútjáról, az agrárium kihívásairól, a generációváltás nehézségeiről, a pályázati lehetőségekről, valamint a közös agrárpolitika (KAP) várható átalakításainak kockázatairól. Megosztotta tapasztalatait a klímaváltozásról, az öntözési közösségekben rejlő lehetőségekről és az agrárium jövőjéről is.

A szakember szerint a generációváltás az agrárium egyik legnagyobb kihívása. Szigeti szerint a magyar gazdák átlagéletkora folyamatosan nő, a 40 év alattiak aránya csupán 10 százalék, minden harmadik gazda nyugdíjaskorú. A mezőgazdaság modernizációjához elengedhetetlen, hogy a fiatalabb generációkat megnyerjék: ehhez elengedhetetlenek az ösztöndíjprogramok, gyakorlati tudásra építő képzések és a pályázati támogatások.

A mezőgazdasági pálya egyre inkább visszakerül a fiatalok érdeklődési körébe, részben a digitalizáció, a dróntechnológia, valamint a mesterséges intelligencián alapuló fejlesztések miatt. Szigeti szerint azonban a hagyományos és modern szemlélet még sokszor ütközik: a régi generációk tapasztalataira építve kell bevezetni az új technológiákat, nem pedig lecserélni a korábbi tudást.


Pályázati rendszer: tervezhetőbb, életszerűbb

A 2024–2027-es uniós ciklusban a magyar kormány menetrendet adott ki a pályázati lehetőségekről, így a gazdák előre tervezhetnek. Az új pontozási rendszer életszerűbb és jobban illeszkedik a valósághoz.

Fontos, hogy a pályázók ne vállalják túl magukat, a cél inkább a hosszú távon fenntartható fejlesztések támogatása.

Közös agrárpolitika: veszélyes irányváltás?

Az Európai Bizottság 2027 után radikálisan csökkentené az agrárköltségvetést, és az eddig külön kezelt mezőgazdasági forrásokat a kohéziós alapba olvasztaná. Szigeti szerint ez súlyos hiba lenne: a tervezett 25%-os elvonás több ezer milliárd forint kiesést jelentene, és veszélyeztetné az élelmiszerbiztonságot. Emellett az új rendszer büntetné a közepes méretű, jellemzően 90 hektár fölötti gazdaságokat is, noha ezek adják a hazai termelés gerincét.

Szigeti Tamás Kalocsán született, egy 600 hektáros földterületen és 500 szarvasmarhát tartó gazdálkodó család gyermekeként. Bár fiatalon még nem lelkesedett a mezőgazdaságért, édesapja hatására a gödöllői Szent István Egyetemen tanult, ahol agrármérnöki és agrárközgazdász diplomát szerzett. Később tanácsadó céget alapított, amely ma már több száz dél-alföldi gazdálkodót segít támogatások és pályázatok elnyerésében.

A szakember szerint a hazai agrárium jelenleg erősen támogatásfüggő: egy liter tej előállítási ára támogatás nélkül akár 300–400 forint is lehetne, szemben a jelenlegi 175–180 forintos termelői árral. A támogatások csökkentése drasztikus áremelkedésekhez vezetne a boltokban, akár 2000 forintba is kerülne egy liter tej – ez tehát nemcsak a gazdákat, hanem minden fogyasztót érint.

Feldolgozóipar, összefogás, versenyképesség

Szigeti hangsúlyozta: Magyarország versenyképessége érdekében fejleszteni kell a feldolgozókapacitásokat, különösen a magasabb hozzáadott értékű termékek (pl. tejtermékek, tészták) előállítását. A lengyel modellhez hasonlóan a gazdálkodói összefogás is elengedhetetlen. Jó példa erre az általuk létrehozott kalocsai öntözési közösség, amely 38 gazda részvételével, több mint 1 milliárd forintos beruházással valósul meg – szeptember 12-én lesz az átadó.

Hozzátette: jelenleg az 5 millió hektárnyi mezőgazdasági területből csupán 130–140 ezer hektár öntözött Magyarországon. Az öntözési közösségek rendszere lehetővé teszi a beruházások és üzemeltetési költségek közös viselését, növelve ezzel a támogatási intenzitást. A klímaváltozás hatásai már kézzelfoghatóak: az esőzések rendszertelenek, hirtelen viharokkal érkeznek, és akár 300–400 hektáros leégéseket is okoznak a villámcsapások.

Záró gondolat: az agrárium nem csak a gazdák ügye

Szigeti Tamás szerint az agrárium támogatása nem pusztán ágazati kérdés. A mezőgazdaság jövője mindenkit érint: az élelmiszeráraktól a környezeti fenntarthatóságig. A generációváltás, az összefogás, a modernizáció és az agrárpolitikai döntések iránya egyaránt befolyásolja, hogy mit és mennyiért eszünk majd holnap.

Indexkép: YouTube