Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője az Agroinform érdeklődésére jelezte: a július 27-én megkötött előzetes megállapodás teljes részletességében még nem ismert, említés szintjén szerepelt csak, hogy mindkét fél nullára csökkenti a vámterheket bizonyos mezőgazdasági termékek esetében.
Feltehetően a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek lesznek ennek a haszonélvezői, nehezen elképzelhető, hogy például a magas minőségű (és egységárú) sajtok, borok 0%-os vámteherrel fognak az EU-ból az Egyesült Államokba kimenni. Arra a kérdésre, hogy az EU teljes mezőgazdaságára miként hathat a vámmegállapodás, az EU és az Egyesült Államok között folytatott külkereskedelem szerkezetében keresendő a válasz.
– A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek körében – ideértve az italt is – az EU-nak bőséges külkereskedelmi többlete van a harmadik országokkal, és az Egyesült Államokkal szemben is – bocsátotta előre Héjja Csaba. – Ez persze nem minden termékkategóriára igaz: olajos magvakból például jelentős külkereskedelmi hiánya van az uniónak, elsősorban a takarmányozáshoz szükséges szója miatt. Ez ugyanis olyan termék, amelyet az EU határain belül ekkora mennyiségben nem tudunk előállítani, vagyis szükség van a behozatalra. Az Egyesült Államok pedig jelentős külkereskedelmi többlettel az olajos magvak körében rendelkezik.
Forrás: MBH Bank
Hozzátette: az EU27-ek külkereskedelmi többletének jelentős részét viszont olyan termékkategóriák adják, amelyek jellemzően magasabb feldolgozottsági szintűek.
Az Egyesült Államok az EU harmadik országokkal szembeni agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi többletének évtől függően mintegy 30-40%-át adja, tehát nemcsak iparban, energiában, hanem az agrár- és élelmiszeripari termékekben is fontos partner.
A szakember közölte: az EU27 tagországok külkereskedelmi többlete nagyságrendileg 10 milliárd eurót jelent. Ebből magasan kiemelkedik az italok kivitelének többlete. Amit ezen felül fontos vizsgálni, az az egyes termékkategóriák átlagára. Ebből tudunk ugyanis következtetni az egyes termékek kereskedelmi pozíciójára. Ahol magasabb a külkereskedelmi ár, az a termék vélhetően magasabb áron kerül a polcokra is, nagyobb a fedezete, így talán jobban elbírja a vámterheket. Ebben a tekintetben viszont kisebb az EU előnye az Egyesült Államokkal szemben.
Mit jelent tehát az EU agráriumára nézve a megállapodás?
– Az EU-nak ugyan nem az Egyesült Államok a legfontosabb szója- és szójatermék beszállítója, viszont a takarmányiparnak létkérdés, mert nem önellátó, és a szója nélkül nincs hatékony intenzív állattartás. Tehát feltételezzük, hogy be fog kerülni az említett 0%-os vámtételek közé. Ezen kívül további mezőgazdasági nyersanyagokra tippelünk. Ami vízválasztó lesz a kérdésben, hogy kire fejt ki nagyobb negatív hatást a vámok ügye. Ez egységár alapon fogható meg – fogalmazott Héjja Csaba.
Forrás: MBH Bank
– Azon termékeknél, ahol magas a fedezettömeg, ott is sérül persze valamelyest az értékesítő profitja, az alacsonyabb egységárú, azaz kisebb fedezettömeggel rendelkezőknél áremelésre lesz szükség. A fenti statisztikai számok adót és vámterhet nem tartalmaznak. Tehát rövid és középtávon azt várjuk, hogy fennmarad a külkereskedelmi aktivitás. A kivitt-behozott volumen érdemi változására nem számítunk, viszont az egységárakban várható növekedés. A nap végén, ha a teljes EU teljes agrár-élelmiszeripari külkereskedelmét nézzük, talán még az érték is emelkedhet. Persze ez a végleges megállapodás és sok más tényező függvénye – zárta mondandóját az MBH stratégiai elemzője.
Indexkép: MBH Bank
_fill_540x300_0.jpg)
