Strasbourgban új irányokat jelölt ki Christophe Hansen, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa: a közös agrárpolitika (KAP) jövőbeni forráselosztását a leginkább rászoruló térségek és ágazatok felé kell terelni. Az állattenyésztésre épülő, perifériás régiók, különösen a keleti határ mentén elhelyezkedők, a jövőben előnyben részesülhetnek.


Hátrányos helyzetű régiók előnyben

Christophe Hansen szerint a jövő uniós agrárpolitikájának méltányosabb forráselosztást kell biztosítania. Példaként azokat a térségeket említette, ahol az állattenyésztés az egyetlen megélhetési lehetőség – ezekben az uniós támogatások kézzelfogható hozzáadott értéket képviselnek. A biztos figyelmeztetett:

ha a mezőgazdaság ezekből a térségekből eltűnik, annak demográfiai, társadalmi és környezeti következményei lehetnek, sőt egyes helyeken akár biztonsági kockázattal is járhat.

A „helyben maradás joga” és vidéki infrastruktúra

Hansen kiemelte, hogy az emberek méltó körülmények közötti helyben maradása az EU kohéziós politikájának alapja kell, hogy legyen. Ennek kulcselemei a szélessávú internet, a megfelelő egészségügyi és oktatási szolgáltatások, amelyek nélkülözhetetlenek a vidéki közösségek megerősítéséhez. A bizottság ezért a következő uniós költségvetésben is hangsúlyos szerepet szán a KAP-nak és a kohéziós politikának.

Élelmiszerbiztonság és zöldátmenet

A biztos szerint a KAP-nak egyszerre kell biztosítania a gazdák tisztességes jövedelmét, a fogyasztók megfizethető élelmiszerellátását és a környezet tiszteletét. A cél egy egyszerűbb, átláthatóbb és arányos rendszer kialakítása, amely már a következő évtől érezteti hatását. Hansen hangsúlyozta: a támogatásoknak oda kell kerülniük, ahol valódi mezőgazdasági munka folyik, és ahol hozzájárulnak az élelmiszerbiztonsághoz és a környezetvédelemhez.

Új eszközök a jövő kihívásaira

A kohéziós politika félidős felülvizsgálata új eszközöket biztosít majd a vízbiztonság, lakhatás, energiaátmenet, innováció és versenyképesség terén is – különös tekintettel a keleti határ menti régiókra. Hansen szerint a klímaváltozás és a geopolitikai feszültségek miatt megerősített biztonsági hálóra van szükség az agráriumban, hogy csökkentsék a mezőgazdaság és élelmiszeripar sérülékenységét.

A kijelölt új irányok a jövő KAP-rendszerében különös jelentőséggel bírhatnak Magyarország számára is, hiszen a hazai gazdálkodók jelentős része működik hátrányos helyzetű, vagy éppen keleti határ menti térségekben.

Forrás: Magyar Hírlap

Indexkép: Shutterstock