A Nyíregyházi Kosár Bevásárló Közösség közösségi oldalán nemrég megjelent bejegyzés messze túlmutat a helyi termékek népszerűsítésén. A poszt a francia mezőgazdasági gyakorlat példáján keresztül mutat rá arra, hogy a klímaváltozás következményei – például a hőség, az aszály és a talajromlás – milyen szoros összefüggésben állnak a hagyományos, szántásra épülő talajművelési módszerekkel.

A poszt írója kiemeli: Franciaország mezőgazdasági területeinek 98–99 százalékát ma is hagyományos szántással művelik meg. Kutatások szerint azonban a talajborítás csökkenése jelentősen növeli a felszíni hőmérsékletet. Ezt tovább rontja a szántás okozta talajszerkezet-romlás, ami a vízmegkötő képesség csökkenéséhez vezet. Így az éghajlatváltozás hatásai felerősödnek – nem csupán a CO₂-koncentráció miatt, hanem a helytelen mezőgazdasági gyakorlatok következtében is.

Magyarországon sincs másként

A helyzet itthon is hasonló: még mindig a szántás és a monokultúra az uralkodó, miközben a növénytermesztés és az állattenyésztés integrációja – amely elősegíthetné a talaj regenerációját – alig jellemző. A bejegyzés szerint azonban van remény:

Ezekkel a módszerekkel egy-egy gazdaságot is aszályállóvá lehet tenni.

A Nyíregyházi Kosár közössége egy erős üzenetet fogalmazott meg: „Mi lenne, ha azt mondanánk: Kedves gazdálkodók! Tanuljátok meg ezeket a módszereket, és alkalmazzátok! Mi pedig megvásároljuk a termékeiteket.” A cél egy új típusú társadalmi szövetség létrehozása gazdák és fogyasztók között, ahol a vásárlás egyben klímatudatos cselekvés is.

aszaly

Ez a látvány többet mond minden szónál Fotó: HungaroMet

Berend Ferenc: „Két legyet egy csapásra”

A poszthoz hozzászólásában Berend Ferenc, a hazai no-till irányzat egyik ismert alakja is csatlakozott. Véleménye szerint a magyar mezőgazdaság katasztrófa közeli állapotban van – nemcsak az időjárás, hanem a technológiai fejlődés és a túltermelés miatt is.

„Már nem 1-3 tonnás termések jönnek le hektáronként, hanem 6-12 tonna. Így már nem a mindennapi élelem megszerzése a fontos, hanem, hogy miért nincs pont a polcon az, amit én szeretek” – írja.

Berend úgy véli, hogy Magyarország mérete miatt a globális tömegtermelésben elenyésző szerepet játszik, viszont a regeneratív mezőgazdaság terén való áttörésben példát mutathatna: „Két legyet tudnánk ütni egy csapásra, ha az ország átállna regeneratív termelésre.” Egyrészt minőségi, magasabb értékű termékekkel jelenhetnénk meg a világpiacon, másrészt helyreállíthatnánk környezetünket, és egészségesebb élelmiszert kínálhatnánk.

A változás útja: közösség és tudatosság

A bejegyzés és a hozzászólás közös üzenete világos: a klímaváltozásra nem csupán globális szinten kell választ adnunk. Minden egyes vásárlás, minden gazdasági döntés hatással van arra, milyen jövő felé tartunk. Egy bevásárló közösség még nem menti meg a világot – de elindíthatja a változást. Ahogy a poszt fogalmaz: „Egy fecske nem csinál nyarat. De jelzi, hogy itt a tavasz. És ez a jelzés kincset ér.”

Indexkép: Shutterstock