…2025. április 18.
"Megfertőződtünk!" – írta drámai Facebook-bejegyzésében Bóna Szabolcs, a gazdaság igazgatósági elnöke. A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. tehenészetében a szakszerű védekezés ellenére, 60 km-re a legutolsó fertőzött telep helyszínétől, megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség. 875 szarvasmarhát és közel 10 000 sertést kellett leölni, az állatok értékének becsült kára 1,5 milliárd forint, a teljes gazdasági kár felmérése folyamatban van. A gazdaság 80 családnak biztosít megélhetést.
A Bóna Szabolcs vezetésével kidolgozott koncepció az újrakezdést, a gazdaság mielőbbi talpra állítását célozza meg. Mit kell újraindítani a nulláról? Milyen lépései, állomásai vannak a megvalósításnak? Ezt a stratégiát mutatjuk be időről időre az Agroinform csatornáin (podcast, videó), szakmai segítségnyújtásnak szánva a hasonló helyzetbe kerülő gazdaságok számára. Ezt a cikket a sorozat felvezetőjének szánjuk.
A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. szarvasmarha ágazata 550–600 tejelő tehenet és szaporulatát tartotta, amivel évi 7 millió kilogramm tejet termeltek. A sertéságazatuk 900 kocával évi 30–31 ezer malacot állított elő, 22–24 ezer hízót értékesítettek, valamint 25 kg súlyban 4–6 ezer malacot adtak el tovább tartásra. Növénytermesztésük 1000 ha szántóra és 160 ha gyepre alapozott, alapvetően az állattenyésztésük takarmány- és alomigényének a kiszolgálása a feladata.
.jpg "járvány")
A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. szarvasmarha ágazata 550–600 tejelő tehenet és szaporulatát tartotta, amivel évi 7 millió kilogramm tejet termeltek – fotó: Agroinform.hu
A híradások a szarvasmarha-állomány megfertőződéséről és elpusztításáról szóltak. Mi történt a sertésállománnyal?
– Sajnos a cégünk esetében egy helyrajzi számon, a központi major területén működik a sertéságazat malacnevelő és hizlaló telepe is. Az első kisbajcsi kitörést követően mindent megtettünk, hogy az állattartó telepeket úgy működtessük, hogy járványügyi szempontból ne legyenek egymás kontaktgazdaságai. Ez ebben az esetben is így történt. A sertéstelepen nem volt közös pont sem emberi, sem gépi és egyéb eszköz szempontjából sem.
Ez az intézkedés azonban nem bizonyult elegendőnek, mivel a szarvasmarhateleptől a sertéstelepet csak egy kerítés választotta el. A kockázatok kizárása miatt az operatív törzs azt a döntést hozta, hogy megelőző jelleggel a teljes sertésállományt felszámolják. A telepről folyamatosan voltak vérvizsgálati eredményeink - mivel minden héten történt hízósertés-szállítás -, és a leölés napján is végeztek vérvételeket, amelyek minden esetben negatív eredménnyel jöttek vissza.
Mi a jelenlegi állapot a gazdaságban?
– Cégünk egy fokkal jobb helyzetben van a másik négy RSZKF-fel érintett gazdasághoz képest. A megelőző intézkedéseknek köszönhetően, a növendékmarha-telepünk és a sertéságazat tenyésztelepe nem vált érintetté a fertőzésben. Mindkét telep működik, ezek a jövő, az újrakezdés bástyái és a reményünk zálogai.
A genetika, amit hosszú évek kitartó tenyésztői munkájával több generáció szakemberei építettek, nem semmisült meg. Az újraindulásban ennek a genetikának szánunk kulcsszerepet a dolgozóink elkötelezettsége és tettvágya mellett.
Az érintett telepeken a fertőtlenítések és a takarítások zajlanak. Az állatok leölését követő napon (húsvétvasárnap) az ágazatvezető kollégákkal és a pénzügyi vezetőkkel már arról egyeztettünk, hogy a mentesítést (fertőtlenítéseket) követőe, milyen reális forgatókönyv mellett tudunk elindulni. Ezen a beszélgetésen már mindenki csak a jövővel foglalkozott.
Tettük ezt azért is, mert a finanszírozó bankjainkkal találkozót kértem a helyzet elemzésére. A találkozókra április 23-án és 25-én került sor.
A saját elképzelésünk az volt, hogy a sertéstelepet visszakaphatjuk a megfelelő mentesítési protokollt követően május végével. Ez azt jelenti, hogy novemberben már tudunk hízósertést értékesíteni a telepről. A szarvasmarha-ágazat ennél keményebb dió. A növendékmarha-telepen új kihívások várnak ránk, hiszen az általunk prognosztizált augusztus végi tehenészetitelep-visszafoglalás esetén, a döri telepen több mint 100 elsőborjas tehén fejését és a született borjak gondozását kell megoldanunk. A koncepciónkban úgy számoltunk, hogy állományvásárlással, az év végére 300 fejőstehenünk lehet, jövő áprilisban 400 fejt állattal, nyár közepére pedig 500 fejt tehénnel rendelkezhetünk. A bankjaink megértették a koncepciónkat, és arról biztosítottak minket, hogy mellettünk állnak.
A szakmai partnereink, beszállítóink mind megkerestek bennünket. Mindenki a segítőkészségéről és a támogatásáról tett tanúbizonyságot. Kistérségi integrációban segítjük évek óta kisebb gazdálkodók működését. Ezek a gazdák is érdeklődtek, hogy a továbbiakban is számíthatnak e ránk, és szinte kivétel nélkül azt kérdezték, miben tudnak segíteni. Nagyon megható, de egyben felemelő volt az a sok szeretet, amit az üzleti partnereinktől kaptunk.
Azt gondolom, hogy a legfontosabb a talpra álláshoz az üzleti kapcsolatok stabilitása. Ez nálunk eddig jól vizsgázott. Pénzügyileg stabilak vagyunk, a bizalmat töretlenül érezzük, a tettvágy és akarat megvan.
.jpg "járvány")
Alapvetően az állatok leölésével a vírusürítés lehetősége megszűnt – fotó: Agroinform.hu
Milyen hatósági intézkedések vannak folyamatban?
– Jelenleg (2025.05.17.) a sertéstelepünk harmadik (vég)fertőtlenítése zajlik. Mivel itt megelőző leölés volt, úgy tűnik, hogy a május 30-ával történő betelepítés a hatóság véleménye szerint is tartható. A szarvasmarhatelepen a takarításokat végezzük, szeretnénk a telepet átadni a második fertőtlenítésre a jövő hét végével (2025.05.25.). Amennyiben a szerves trágya füllesztését egy külső (hatósággal már egyeztetett) helyszínen tudjuk elvégezni, a telep július elején felszabadulhat. Ez a saját elképzelésünknél egy jobb opció lenne.
Jelenleg folyamatosan egyeztetünk a járási és megyei állategészségügyi hatósággal és az operatív törzzsel a teendőkről. 2025.05.13-án készült egy forgatókönyv, amit tartani szeretnénk. A telepen található szalma és széna a trágyába kerül füllesztésre, a fakarámokat lebontottuk és égetjük. Az erjesztett tömegtakarmányok takarását fertőtlenítettük, majd égetjük, és a felületüket savgőzben füllesztjük.
Hogyan lehet a legkisebb kockázattal tovább dolgozni?
– Jelenleg szigorú járványügyi intézkedések és nyilvántartás mellett lehet belépni a telepekre. Csak a saját dolgozóink és csak a saját eszközeinkkel tevékenykedhetnek. Alapvetően az állatok leölésével a vírusürítés lehetősége megszűnt. Az első fertőtlenítéssel a telepi jelenléte is szinte nullára redukálódott. A rendelkezésre álló és elérhető szakirodalmak alapján, állaton kívül a vírus túlélő képessége időben korlátozott (egy USA-beli tanulmány szerint a legideálisabb környezetben 162 óra). Mivel már elég sok idő eltelt az utolsó állat elszállítása óta, nincs nagy kockázat.
Az elpusztított állománynak fenntartott takarmánynak mi lesz a sorsa, kell-e tartani a takarmányok megfertőződésétől?
– Úgy tűnik, hogy a tömegtakarmányokat sikerül megmentenünk. Mivel ezek erjesztett takarmányok és savas kémhatásúak, a vírus nem képes bennük túlélni. Szemestakarmányok esetében abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy csak kis mennyiségnek volt potenciális lehetősége közvetlenül a vírussal érintkezni. Ezeket a tételeket égetéssel semmisítik meg.
.jpg "járvány")
A rendelkezésre álló és elérhető szakirodalmak alapján, állaton kívül a vírus túlélő képessége időben korlátozott – fotó: Agroinform.hu
Az állatállomány takarmányellátásához a környékbeli gazdálkodókkal integrációs kapcsolatban áll a gazdaság. Befolyásolja-e az állomány megsemmisülése az integrációs együttműködést?
– Nem változtatunk az integrációs tevékenységen. Az integrációban a legnagyobb volumene a szemesterményeknek volt. A búza, kukorica és árpa piacos gabonaféle, így kereskedni is tudunk vele. Ezek integrációs volumene az előző években is jóval meghaladta a saját szükségletünket. A szója és borsó esetében nem félünk, hogy nagyobb volument kell felvásárolnunk, mint a saját fehérjegyártásunk igénye. Ezek a termékek tárolhatók, ráadásul van piacuk, ha mégis az értékesítésük mellett döntenénk. Abban is gondolkozunk, hogy az általunk gyártott fehérjemixet dobjuk piacra. A saját állatállományunknál ez a termék igen jól vizsgázott.
Változik a koncepció a jövőben a takarmányozásban, esetleg kipróbálnak új megoldásokat?
– A katasztrófa pont egy kísérletező fázisban ért minket. Az éghajlatváltozás hatásai miatt a silókukorica és a lucerna alternatíváit keressük. Próbálunk különböző kalászosokat és alternatív fehérjenövényeket erjesztett tömegtakarmányként használni. Idei próbálkozásunk a rozs mellett a tritikálé és a bükköny. A laboreredményeink meglesznek, és jövőre az etetési kísérletek is elindulhatnak. Amin változtatunk, az a működésünk, főleg állategészségügyi szempontból. Több infrastrukturális beruházást is végrehajtunk, amivel a biztonságunkat szeretnénk növelni.
Melyek a legfontosabb stratégiai lépések, amelyek az újraépítést szolgálják?
- Telep teljes mentesítése.
- Állatállomány betelepítése.
- Állományvásárlás koncepciójának kialakítása.
- Állományvásárlás.
- Saját genetika embrióprogramba vonása.
- Genomvizsgálatok a saját és vásárolt állományban.
- Középtávú tenyésztési program kidolgozása.
Erre a stratégiára fókuszálva az Agroinform az elkövetkező időszakban rendszeresen követi a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. állatállományának "újraépítésére” irányuló szakmai munkát.
Ez a cikk a Takarmányozás innovatívan Agroinform TechMag-ban jelent meg. A TechMag az Agroinform új, interaktív magazinja, amit itt tudsz végiglapozni, az előző számokat itt olvashatod el.
_fill_540x300_0.jpg)
