Az elmúlt napok közel-keleti eseményei újabb aggodalmakra adtak okot a világgazdaság stabilitásával kapcsolatban, amelyek különösen érzékenyen érinthetik Európa és Magyarország mezőgazdaságát. A Perzsa-öböl menti tőzsdék vasárnap reggeli összeomlása, valamint az izraeli és iráni katonai csapások újabb hulláma jelentős kockázatokat hordoz mind az energiapiac, mind az agrárkereskedelem szempontjából.



Közvetlen gazdasági hatások

A konfliktus legutóbbi fejleményei szerint Izrael nagyszabású légicsapásokat indított Irán nukleáris létesítményei és rakétagyárai ellen, amit Irán megtorló támadásokkal válaszolt meg. A politikai és katonai helyzet gyors romlása következtében több közel-keleti ország tőzsdéi zuhanni kezdtek. A katari index 2,9 százalékot esett, miközben a Qatar Gas Transport és a Qatar Electricity and Water Company részvényei is jelentős veszteségeket szenvedtek el. Az izraeli tőzsde 1,5 százalékos eséssel nyitott, ami tükrözi a befektetők növekvő félelmét.

Gáz- és olajár-emelkedés küszöbén

Az izraeli légicsapások az iráni energia-infrastruktúrát is célba vették, köztük a South Pars gázmező egyik tengeri létesítményét, amely Irán és Katar közös gázkitermelő projektje. Ez a gázmező az egyik legnagyobb a világon, és döntő szerepet játszik a régió energiapiacán. Az infrastruktúra elleni támadások nyomán a világpiacon újra megindult az energiahordozók árának emelkedése, különösen a földgázé és a kőolajé.

Ezek az árhullámok közvetlen hatással lehetnek az európai gazdaságra, különösen a mezőgazdaságra, amely jelentős mértékben függ az energiaáraktól – a géphasználattól kezdve a műtrágyagyártáson át a termények szállításáig.


gabona

Fotó: Shutterstock


Dráguló termelés Európában

A növekvő energiaárak és az esetleges gázellátási problémák a termelési költségek általános növekedéséhez vezethetnek Európa-szerte. A magyar mezőgazdaság különösen érzékenyen reagál ezekre a változásokra, hiszen az ágazat jelentős mértékben támaszkodik az energiaigényes technológiákra, például az öntözésre, szárításra és hűtésre.

A konfliktus a globális kereskedelmi útvonalakra is hatással lehet. A légi közlekedés visszaesése – mint például a Jazeera Airways 10 százalékos részvényzuhanása is jelzi – zavarokat okozhat az áruszállításban. Ez különösen az agrártermékek esetében problémás, amelyeknél a gyors szállítás kulcsfontosságú. Ha a logisztikai lánc akadozik, az a magyar mezőgazdasági exportpiacokon is fennakadásokat eredményezhet.



Tőzsdei bizonytalanság és finanszírozási kockázatok

A közel-keleti tőzsdék esése arra is rávilágít, hogy a globális pénzügyi piacok mennyire érzékenyek a geopolitikai kockázatokra. A Katari Nemzeti Bank 3,3 százalékos esése jól példázza a befektetői bizalom megingását. Ez a bizonytalanság a hitelpiacokon is visszaköszönhet, megnehezítve a gazdálkodók számára a kedvező kamatozású hitelek elérését – különösen akkor, ha új beruházásokat vagy energiahatékonysági fejlesztéseket terveznek.

Mi várható a következő hónapokban?

Amennyiben a konfliktus elhúzódik vagy tovább eszkalálódik, komoly kockázatok merülnek fel az agrárpiacok és az élelmiszerlánc működésének szempontjából. Az inputanyagok – például műtrágyák, gázolaj és mezőgazdasági fóliák – ára tovább nőhet, az inflációs nyomás erősödhet, ami különösen az árérzékeny fogyasztókat sújtja majd.

A magyar agrárszereplőknek érdemes már most alternatív beszerzési forrásokat keresniük, növelniük kellene az energiafüggetlenséget célzó beruházásaikat, és felkészülni a piaci volatilitásra.

Forrás: arabnews.com

Indexkép: Shutterstock