Újra felütötte a fejét itthon a rettegett kaukázusi medvetalp és annak rokona, a Szosznovszkij-medvetalp, amelyek jelenléte komoly egészségügyi kockázatot jelent. Ez az inváziós gyomnövény könnyen felismerhető óriási termetéről – akár öt méter magasra is megnőhet –, de az igazi veszélyt nem mérete, hanem sejtnedvei jelentik. Az ezekben található furokumarinok már egyszeri érintkezés után is súlyos bőrgyulladást okozhatnak, különösen napfény hatására.
A bőrfelület fényérzékennyé válik, majd néhány órán belül égési sérülésekhez hasonló hólyagok alakulhatnak ki. Ezek a sebek fájdalmasak, nehezen gyógyulnak, és gyakran maradandó hegesedéssel járnak. A legnagyobb veszélyt azonban az jelenti, ha a növény nedve a szembe kerül – ez átmeneti vagy akár végleges vakságot is okozhat.
A Nébih szerint a kaukázusi és Szosznovszkij-medvetalp idegenhonos, inváziós faj, amely Közép- és Kelet-Kaukázusból származik. Magyarországon nem őshonos, és az őshonos növényfajokat kiszorítva gyorsan terjed. A Heves Megyei Kormányhivatal legutóbb Kompolt környékén azonosította az újabb példányokat. A Bükki Nemzeti Park szakemberei mechanikus és kémiai módszerekkel – szárzúzással, bozótvágással, glifozátos permetezéssel – igyekeznek visszaszorítani az állományt.
Ha valaki véletlenül érintkezik a medvetalppal, azonnal alaposan mossa le az érintett területet bő, szappanos vízzel, és forduljon orvoshoz. Különösen fontos, hogy ne dörzsöljük meg a szemünket, ha már hozzáértünk a növényhez.
A közönséges medvetalp – amely szintén előfordul hazánkban – lényegesen kisebb és kevésbé veszélyes, de a kaukázusi és Szosznovszkij változat esetén érdemes a legnagyobb óvatossággal eljárni.
Forrás: heol.hu
Indexkép: Shutterstock
