Nyáron nagyon sok időt töltünk a kertben, de nemcsak a kerti munkák miatt. A kertünk ilyenkor a helyszíne lehet a pihenéseinknek, a családi összejöveteleknek és az étkezéseknek. A legjobb pedig, ha a pázsit puha és élettel teli, amire jó ránézni és rálépni egyaránt. Azonban a mostani nyarak nem kedveznek a fűnek, így a legtöbben sem ránézni, sem rálépni nem szeretünk most a gyepünkre. Azonban a kiégett fű is lehet újra szép, ha tudjuk, mit kell tennünk hozzá.
Ezt tedd a kiégett fűvel
Szerencsére akkor sem kell lemondanunk a fűről, ha kiégett. Még vissza tudjuk hozni és lehet belőle igazán puha és szép éke a kertünknek.
- A fűnek a legtöbb esetben csak a felszíne szárad ki, így a gyökerek túlélik a legnagyobb szárazságot is. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy ne hagyjuk hetekig szenvedni a füvet, azután sem, hogy kiégett. Alaposan öntözzük meg reggelente akkor is, ha a hatás nem látszik majd azonnal. Ez ugyanis a titka annak, hogy megmaradjon és újra szép legyen a fű.
- De nem elég csak öntözni, ha kiégett a füvünk. A tápanyagot is pótolni kell. Erre a legalkalmasabb időpont a nyár vége, vagy az ősz eleje. Ilyenkor sok káliumra és kevés nitrogénre van szüksége a fűnek, hogy regenerálódjon, és fel tudjon készülni a télre. A növények, így a fű számára is ugyanis a legfontosabb tápanyagok a nitrogén (N), amely a növekedést segíti, a foszfor (P), amely a gyökérképződést támogatja, és a kálium (K), amely erősíti a sejtfalat, szabályozza a vízháztartást és segít a fűnek, hogy jobban átvészelje a telet. A fotoszintézishez pedig magnézium (Mg) és vas (Fe) szükséges. Tavasszal főleg nitrogénben gazdag műtrágyára van szüksége a gyepnek, amellyel meg tudjuk erősíteni a hosszú, téli hónapok után. Ha ezt megadjuk neki, akkor 8-10 hétig nem szükséges újabb tápanyagot pótolni. Nyáron azonban újabb dózisra van szüksége, melyet érdemes legalább kéthavonta megadni neki. Azonban ekkor már nem elég csak a nitrogént pótolni, hiszen ekkor a levélzet megnyúlna, és ritkásnak tűnne. Így hát érdemes minden szükséges tápanyagot megadni neki nyáron.
- Két héttel azután hogy trágyáztuk, lazítsuk is meg a gyepet. Ekkor el tudjuk távolítani azokat a csomókat, amelyek filcesedtek, és a végleg kipusztult fű helyére fűmagot vethetünk. Ügyeljünk rá, hogy a mag csak akkor csírázik majd ki, ha rendszeresen öntözzük. A fűmagok esetében válasszunk olyan fajtát, amelyik jobban viseli a szárazságot, így a kánikula idején is tovább lesz szép a pázsit, illetve, ha meg is ég, sokkal hamarabb fog tudni regenerálódni.
- Nagyon fontos a helyes öntözés! Tartsuk szem előtt, hogy ne pár percet szánjunk az öntözésre, hanem alaposan locsoljuk meg, hogy egészen a gyökerekig eljusson a víz. Azonban soha ne hagyjuk állni a vizet a füvön, a pangó víz ugyanis egyáltalán nem tesz jót neki. Az is nagyon fontos, hogy a füvet a nyári, meleg időszakban ne öntözzük este, ekkor ugyanis a talaj fel van melegedve, és a víz hatására nagy lesz a kipárologtatás, így a fű hamarosan a gombás fertőzések melegágya lehet. Időzítsük inkább az öntözést reggelre.
Hanyagoljuk a fűnyírást
A kiégett fű is növekedni szokott, különösen a benne lévő, élettel teli gyomok. Azonban ha úgy is érezzük, hogy le kell nyírni a füvet, vagy ami belőle maradt, akkor se nyírjuk túlságosan rövidre. Úgy ugyanis még kevésbé lesz képes megvédeni magát a napsütéssel szemben. Nyáron azért sem szükséges túl gyakran füvet nyírni, mert a tűző napsütés a rövid fűszálakat sokkal gyorsabban tudja kiégetni, mint amikor a hosszabb fűszálak árnyékot vetnek egymásra. A fűnyírás időpontjára semmi esetre se a déli órákat válasszuk. Elég kéthetente nyírni, sőt, ha ki van száradva, még ritkábban is.
Arra is ügyeljünk, hogy a fűnyírás utáni kaszálék soha nem maradhat a gyepen, hiszen akkor az nem jut elég napfényhez, nem járja át jól a levegő, és emiatt gombás fertőzések támadhatják meg. A levágott rész soha ne haladja meg a fű teljes hosszának egyharmadát, különben könnyen megsárgul és rengeteg nitrogént is veszíthet a füvünk. Ahogy egyre hűvösebb lesz az idő, úgy hagyjuk egyre hosszabbra a füvet.
Biztosítsunk a fűnek egy kis mesterséges lélegeztetést
Ne felejtsük el, hogy a gyepszellőztetés csodákra képes. Egy ilyen nyár után pedig szinte kötelező. Ráadásul az utána elénk táruló borzasztó látvány sem fog minket olyan nagyon megviselni, hiszen sajnos a legtöbb esetben most egyébként sem erőtől duzzadó képet mutatott a gyepünk.
A kiégett fű is lehet újra élettel teli, ha tudod, mit kell tenni érte! Fotó: Shutterstock
Az idősebb gyepnek mindenképp szüksége van gyepszellőztetésre, de még a fiatalabb gyep is egészen biztosan meg fogja hálálni azt, ha kap egy kis mesterséges lélegeztetést. Ezt évente kétszer, tavasszal és ősszel kell elvégezni.
A gyepszellőztetés folyamata arra szolgál, hogy az elhalt, elsárgult növényi részeket eltávolítsuk az élő szálak közül, és hogy meglazítsuk a talaj felszínét, hogy jobban tudjon szellőzni. A gyökérzet így több levegőhöz jut, a talajnak pedig sokkal jobb lesz a vízáteresztő képessége.
A gyepszellőztetés lépései
- Az első lépés egy alapos fűnyírás.
- Ezután végezzük el a gyepszellőzetetést. Ügyeljünk rá, hogy a megfelelő gépbeállítás próbáját inkább a fű szélén végezzük, ahol nem látszik olyan nagyon, ha elsőre túlzásokba estünk.
- A szellőztetés után szórjunk el pár maroknyi fűmagot is, hiszen a frissítés egészen biztosan jót fog tenni a gyepnek.
- Ezt követően pótoljuk a gyep tápanyagveszteségét, majd alaposan öntözzük meg, és hagyjuk regenerálódni.
- Egy ideig ne lépjünk rá a fűre, és a kerti medencét se most helyezzük üzembe rajta.
- A következő fűnyírással addig kell várni, míg a régi fűszálak elérik a 8 cm-t. Ekkor vágjuk vissza körülbelül 4-5 cm magasságúra a füvet.
Mindenkinek élettel teli és puha gyepet kívánunk!
