A lengyelországi Warmia és Mazury régió gazdálkodói papíron milliókat érő birtokokon élnek, mégis gyakran üres a pénztárcájuk – hívja fel a figyelmet egy cikk. A lengyel statisztikai hivatal szerint a régióban egy átlagos gazda földje több mint 1,6 millió zlotyt ér (ez mai árfolyamon kb. 147 millió forint). Ez az összeg magasabb, mint egy tengerparti sopoti lakás ára. A földárak drasztikus, több mint 1200 %-os emelkedésen mentek keresztül az elmúlt két évtizedben – míg 2004-ben egy hektár rossz minőségű föld mindössze 4 000 zlotyt (kb. 366 000 forint) ért, addig ma ez az összeg már eléri az 50 000 zlotyt (kb. 4,6 millió forint), a jobb minőségűeké pedig akár 76 000 zloty (7 millió forint) is lehet.



A föld ma már szinte befektetési eszközként viselkedik – sokan városlakóként vásárolnak vidéki területeket, „második életet” keresve a természet közelében. Ez azonban csak tovább hajtja fel az árakat, miközben maguk a gazdák gyakran nem részesülnek ennek hasznából. A legtöbbjük nem tud vagy nem akar megválni földjétől, így a hatalmas ingatlanértékek mögött elöregedett géppark, beázó tetők és pénzügyi nehézségek húzódnak meg. A mindennapjaikat az egyre drágább üzemanyag, műtrágya és alkatrészek, valamint az alacsony felvásárlási árak határozzák meg.


birtok

Fotó: Shutterstock


De mi a helyzet Magyarországon? Hazánkban az elmúlt években szintén látványosan emelkedtek a termőföldárak: a legjobb szántók hektáronkénti ára már eléri a 2,5–3 millió forintot is, különösen Nyugat-Dunántúlon és az Alföld egyes részein. A vidéki föld, különösen ha jó elhelyezkedésű, lassan felzárkózik a kisebb városi ingatlanok értékéhez. Mégis, jelentős különbség mutatkozik a városi lakástulajdonosok és a vidéki gazdák lehetőségei között. Egy városi lakás könnyebben eladható, mobilizálható vagy bérbe adható, míg a föld – bár értékes – jövedelemtermelő képessége gyakran korlátozott, különösen ha nem használják aktívan mezőgazdasági célra. Ezért fordul elő hazánkban is, hogy a több tízmilliós földvagyonnal rendelkező gazdálkodók gyakran hitelből élnek, és az árbevétel nem fedezi a megemelkedett kiadásokat.



Lengyelországban és Magyarországon egyaránt megfigyelhető, hogy bár a föld egyre drágább, a földbirtokos gazdák mindennapjai ritkán tükrözik vissza ezt a papíron meglévő vagyont. A föld valóban érték, de nem mindig likvid eszköz – különösen egy olyan ágazatban, ahol az inputköltségek és az értékesítési árak közötti szakadék egyre nő.

Forrás: olsztyn.naszemiasto.pl

Indexkép: Shutterstock