A Prega 2025 konferencián dr. Szabó Andrea egyetemi tanársegéd tartott előadást Innovatív módszerek az almaültetvények vizsgálatában címmel, amelyben részletezte a jégháló és az abiotikus stresszhatások szerepét a termesztésben.

A Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetében végzett kutatás célja az volt, hogy megvizsgálják, hogy a jégháló alkalmazása és a precíziós gyümölcstermesztésben használt innovatív módszerek miként képesek befolyásolni az almaültetvények állapotát, különös tekintettel a hő- és szárazságérzékeny fajtákra.

Elhangzott: Magyarországon kiemelt jelentőséggel bír az almatermesztés, ugyanis a teljes gyümölcstermesztés 30–40%-át teszi ki, ezért kiemelten fontos, hogy a termelők mindig hatékonyan legyenek képesek reagálni az olyan kihívásokra, mint a tavaszi fagy, jégverés, aszály vagy a kártevők okozta károk.

A vizsgálatot egy homoktalajon fekvő, mikroöntözéssel ellátott intenzív ültetvényben végezték, ahol a Gala és Golden Reinders fajták egyedeit részben fekete jéghálóval fedték le. A kutatók különböző élettani és fizikai paramétereket mértek: például a hőmérsékletet, a páratartalmat, a levélhőmérsékletet,  a vízpotenciált, a pigmenttartalmat, a szárazanyagtartalmat, illetve a termések fizikai jellemzőit.

A fekete jéghálók mikroklimatikus előnyöket biztosítanak: csökkentik a hőmérsékletet, növelik a páratartalmat, javítják a növény vízellátottságát és csökkentik a napégés esélyét. A jéghálók jótékony hatását az eredmények egyértelműen alátámasztották, hiszen a védett területeken átlagosan közel 3%-kal alacsonyabb hőmérsékletet és több mint 3%-kal magasabb relatív páratartalmat mértek. Alacsonyabb volt a lombozat szárazanyagtartalma, ami arra utalt, hogy jobb volt a vízellátottság – ezt a termográfiai vizsgálatok is megerősítették. A jéghálóval védett egyedeknél a vízpotenciál értéke is mintegy 20,8%-kal javult, ami jelentős különbségnek számít.

Spektrális elemzéssel vizsgálták a levelek klorofilltartalmát, valamint roncsolásmentes modelleket fejlesztettek a növények állapotának pontosabb megítélésére. A vizsgálatok során kiderült, hogy a jéghálóval védett fák amellett, hogy jobban tűrik a stresszt, még jobb termésminőséget is produkálnak – legyen szó akár tömegről, akár méretről vagy szárazanyagtartalomról.

A jégháló használata tehát nemcsak a jégkárok elleni védekezésre alkalmas, hanem hatékonyan képes csökkenteni a hő- és szárazságstressz okozta negatív hatásokat is. A spektrális technológiák  új távlatokat nyitnak a gyümölcsösök állapotfelmérésében, mert a növények egészségi állapotáról gyors, pontos adatokat szolgáltatnak.

Indexkép: pixabay.com