A parajdi sóbánya katasztrófája hatást gyakorolt hazánkban is a só iránti keresletre, ráadásul egyes helyeken nyerészkedők is megjelentek a piacon.

A parajdi sóbánya az erdélyi Parajd közelében található, és a föld mélyén Európa egyik legnagyobb sótartalékát rejti. A parajdi sótelep enyhén ellipszis alakú, átmérője 1,2 × 1,4 kilométer, mélysége 2700 méterig nyúlik le, több száz év kibányászható sóját tárolva. Ez a kivételes ásványkincs Erdély egyik legjelentősebb gazdasági értéke, amely századokon át biztosított munkát és megélhetést a környék lakóinak. 

Az elmúlt napok heves esőzéseinek a következtében a Korond-patak elöntötte a parajdi sóbányát, jelentős károkat okozva az egyik legjelentősebb erdélyi turisztikai látványosságban. A sókitermelés jelenleg szünetel, a bánya jövője kérdéses, ami már most is érezhető hatást gyakrol a hazai sóellátásra. A parajdi só nem véletlenül népszerű, hiszen 84-féle ásványi anyagot tartalmaz, 100 százalékban természetes, a világ egyik legjobb minőségű sójaként tartják számon – ez a rendkívüli érték került most veszélybe.

Szarvas Péter, aki már két évtizede forgalmaz parajdi sót Balmazújvárosban, az Indexnek adott interjúban azonban igyekezett eloszlatni az aggodalmakat.

„Szeretnék egy nagyon fontos félreértést tisztázni. Az tény, hogy katasztrófával ér fel, ami Parajdon történt, de a sókitermelés nincs veszélyben. Hatalmas érték, nem fogják ott hagyni a föld alatt. Gondoljunk csak bele: ha van egy óriási olajmezőnk, és összedől a fúrótorony, akkor hagyjuk veszni az egészet? Nem, inkább építünk egy másik tornyot. Ugyanez a helyzet a parajdi sóbányával, fúrnak egy másik tárnát és folytatódik a kitermelés. Attól nem kell tartani, hogy elfogy a só, helyi illetékesektől tudom, hogy több száz évre elegendő található Parajdon."  – fogalmazott, hozzátéva, hogy szerinte ősztől ismét elindulhat a kitermelés.

só

A bányalátogatás mint turisztikai lehetőség veszélybe került – fotó: Parajdi Sóbánya/Facebook

A nyári időszakban eleve nem zajlik sótermelés Parajdon, mert ilyenkor inkább a turizmusra összpontosítanak. Viszont a bányalátogatás mint turisztikai lehetőség tényleg veszélybe került, de mindenki abban bízik, hogy ezen a téren is kedvező fordulat következik be.

A tapasztalt vállalkozó már évtizedek óta aktívan tevékenykedik a sóiparban. „Sófalakat, sószobákat építünk, itthon és külföldön egyaránt. A szomorú események után a sószobák száma minden bizonnyal megszaporodik majd, hiszen évente több ezren keresték fel a parajdi bányát Európa szinte minden részéről, mivel sós, fertőtlenítő hatású levegője gyógyítja a légúti betegségeket. Ezt a lehetőség most egyelőre megszűnt, de szükség lesz alternatív megoldásokra" – mondta.

Szarvas Péter évente nagyjából 700 tonna parajdi sót szállíttat, ami körülbelül 30 kamionnyi mennyiséget jelent, és a jövőben ezt még növelni is szeretné.

„Mi most el vagyunk látva, nem hiszem, hogy eljutunk a készlethiányig, még akkor sem, ha jól láthatóan megkezdődött a pánikvásárlás. Érezhető a világvége-hangulat, úgy viszik az emberek a sót, mintha nem lenne holnap, megnégyszereződött a napi forgalmunk."

Vannak vevők, akik most 50 kiló sót vásárolnak egyszerre, ami egy nagyobb család éves szükségletét is fedezheti.

Azonban máris megjelentek a nyerészkedők is a piacon. „A napokban láttam, hogy egyes helyeken 100 vagy 120 százalékkal is megemelték a parajdi só árát, szerencsére azonban nem ez a jellemző a piacon. Nálam továbbra is 5500 forint egy 25 kilogrammos zsák."

Szarvas szerint a drágulás csak akkor lesz majd indokolt, ha ősszel mégsem indul újra a termelés – ő azonban optimista, és úgy gondolja, szeptembertől vagy októbertől visszaállhat a rend.

Forrás: index.hu

Indexkép: pixabay.com