Az utóbbi években a tavaszi fagyok szinte megszokottá váltak a hazai gyümölcstermesztők körében. A termelők mára már tapasztalatot szereztek az ilyen időjárási szélsőségekre való reagálásban, és fokozatosan egyre eredményesebben alkalmazkodnak az éghajlatváltozás jelentette kihívásokhoz.

Bár a 2025-ös tavasz során jelentős fagykárok érték a gyümölcsösöket – különösen a kajszibarack esetében –, összességében mégis sikerült elegendő termést betakarítani. A belföldi kínálatot részben import is kiegészítette, így nemcsak a friss fogyasztási igényeket lehetett kielégíteni, hanem a feldolgozóipar is megfelelő mennyiségű alapanyaghoz jutott.

A tél a pálinkafőzés időszaka

Ahogy beköszönt a hideg idő, új lendületet kap a pálinkafőzés szezonja is. A hagyományos magyar ital ilyenkor különösen keresett, ami nemcsak a kulturális szokásokkal, hanem az év végi ünnepekhez kapcsolódó fogyasztási szokásokkal is összefügg. Bár a modern italtrendek és az új típusú termékek évről évre próbálják háttérbe szorítani a pálinkát, a hagyományos minőség és az ismert ízvilág iránti ragaszkodás töretlennek bizonyult. A piaci kereslet erős, az árak pedig – a nehézségek ellenére – csak mérsékelten emelkedtek a tavalyi évhez képest, így a pálinka továbbra is elérhető maradt a vásárlók számára.

pálinka

Ahogy beköszönt a hideg idő, új lendületet kap a pálinkafőzés szezonja is – Fotó: Pixabay

Modern technológia és hagyomány kéz a kézben

Az egyik jelentős hazai tangazdaságban korszerű pálinkafőző rendszer működik, ahol három, egyenként ezer literes főzőüst áll rendelkezésre. A technológiai hátteret egy modern, ezer tonnás, hűthető-fűthető cefretároló egészíti ki, amely a saját gyümölcsültetvényekről érkező termést fogadja. A gazdaságban egyaránt megtalálhatók a hagyományos művelésű gyümölcsösök és az új, csepegtető öntözéssel ellátott, intenzív termesztésű ültetvények.

A főbb termesztett gyümölcsök közé tartozik a cseresznye, a meggy, a szilva és a kajszi, amelyekből friss piaci értékesítés mellett konzervipari felhasználásra és pálinkafőzésre is jut elegendő alapanyag.

Az év időjárási nehézségei ellenére a termés összességében elegendőnek bizonyult a főzési igények kielégítésére, különösen annak köszönhetően, hogy a fagykárok csak bizonyos fajtákat érintettek súlyosan.

Kísérletezés különleges tételekkel

Az említett gazdaság nem csupán a saját termesztésű gyümölcsökből állít elő pálinkát, hanem alkalmanként vásárol is kisebb mennyiségben különleges fajtákat, például muskotályos szőlőt vagy aromás körtét. Ezekből prémium minőségű, limitált szériás tételek készülnek, amelyek elsősorban a pálinkakedvelők igényesebb rétegét célozzák meg. Az értékesítésre komoly figyelmet fordítanak, évi 10–15 ezer liter pálinkát hoznak forgalomba.

Infrastruktúra: a versenyképesség záloga

A gyümölcstermesztés és a pálinkafőzés gazdaságosságát nagyban meghatározza az infrastruktúra színvonala. A modern cefretárolási rendszer például lehetővé teszi, hogy a szezonálisan változó gyümölcspiac ellenére is hatékonyan és tervezhetően történjen a feldolgozás. Ennek különös jelentősége van akkor, amikor bizonyos gyümölcsök, például a meggy, kiugróan magas felvásárlási árat érnek el, ami a feldolgozók számára gazdasági kihívást jelenthet.

Fagykár ellenére eredményes termelés más gazdaságokban is

Az ország más régióiban is hasonló a helyzet: a tavaszi fagyok itt is megtizedelték a gyümölcstermést, de bizonyos fajták – például a gönci kajszi – végre termést hoztak, több év kihagyás után.

Emellett az alma- és szilvafajták is jó hozamot produkáltak, így ezekből a feldolgozás is eredményesen zajlott. Az ilyen gazdaságok a frisspiaci értékesítés mellett egyre gyakrabban szerveznek „Szedd magad” akciókat is, amelyek nemcsak a vásárlók számára kedvezőek, hanem segítenek a felesleg minimalizálásában is. A megtermelt gyümölcs egy részéből lekvár, másik részéből pedig pálinka vagy cefre készül, így a termés szinte teljes egészében hasznosul.

Indexkép: pixabay.com