„Kritikus a helyzet” – jelentette ki David Vlajcic horvát mezőgazdasági miniszter annak kapcsán, hogy Vrlika községben lépfene jelenlétét mutatták ki. Az Index.hr információi szerint eddig 13 mintát vizsgáltak meg, melyek közül egy pozitív eredményt hozott, három minta vizsgálata pedig még folyamatban van. A fertőzött állatok húsának fogyasztása tilos, a teljes állomány vakcinázása zajlik, az érintett emberek pedig megelőző antibiotikum-kezelésben részesülnek.

A fertőzés spórákkal szennyezett takarmány elfogyasztásával, illetve a spórák belélegzésével történhet

A horvát Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal tájékoztatása szerint a lépfene spóraképző Bacillus anthracis baktérium által terjesztett fertőző betegség. Kérődző állatoknál a kór gyors lefolyású, és gyakran hirtelen elhullással jár, anélkül, hogy előzetesen észlelhető tünetek jelentkeznének.

Előfordulhat azonban, hogy egyes állatoknál a pusztulást megelőzően tántorgás, remegés, emésztési zavarok és nehézlégzés figyelhető meg. A tetem a halál után gyorsan megduzzad, és a testnyílásokból sötét, alvadatlan vér szivároghat.

A fertőzés spórákkal szennyezett takarmány (például széna vagy fű) elfogyasztásával, illetve a spórák belélegzésével történhet.

Az elhullott állatokból kiszabaduló baktériumok oxigénnel érintkezve ellenálló spórákat képeznek, amelyek hosszú időn keresztül – akár évtizedekig – is életképesek maradhatnak a környezetben, beleértve a talajt és a víztesteket is.

A spórák rendkívül ellenállnak a hőnek, hidegnek, fertőtlenítőknek és a szárazságnak is. Az állatok közti direkt terjedés nem bizonyított.

lépfene

A fertőzött állatok húsának fogyasztása tilos, a teljes állomány vakcinázása zajlik, az érintett emberek pedig megelőző antibiotikum-kezelésben részesülnek – fotó: pexels.com

Az ember sem védett a lépfene ellen 

A fertőzés módjától függően különböző betegségtípusokat idézhet elő: bőrlépfene, tüdőlépfene és béllépfene is kialakulhat:

  • a bőrlépfene a leggyakoribb forma, amely sötét, fájdalmatlan sebekkel jelentkezik három–tíz nappal a fertőzés után, többnyire az állatokkal érintkező testrészeken, például a kézen, arcon vagy nyakon. Az elváltozásokat gyakran duzzanat kíséri, de antibiotikumokkal hatékonyan kezelhető.
  • a tüdőlépfene influenzaszerű tünetekkel indul, majd néhány napon belül súlyos állapotba fordul át, sokkos tünetekkel. A fertőzés általában a spórák belélegzését követően egy–öt nap alatt jelentkezik, de akár hatvan nap is eltelhet a lappangási időben. Kezelés nélkül a halálozási arány magas.
  • a béllépfene hasfájással és lázzal jár, és a baktérium lenyelése után három–hét napon belül jelentkezik. Ez is súlyos, magas halálozási kockázattal járó megbetegedés. A ritkán előforduló bél- és tüdőlépfene gyógyítása orvosi javaslat alapján történik.

További aggodalomra ad okot, hogy Horvátország más térségeiben – köztük a magyar határhoz közeli Jagodnjak és Bolman településeken – afrikai sertéspestist (ASP) is azonosítottak házisertés-állományban.

A járványhelyzet nyomán megnőtt a fertőzés Magyarországra történő átterjedésének esélye. Emiatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) fokozott járványvédelmi intézkedések betartását javasolja az érintett, közepes kockázatú vármegyék sertéstartói számára.

Indexkép: pexels.com