A provokatív kérdést dr. Sipos Marianna, a Debreceni Egyetem adjunktusa tette fel előadásában a PREGA konferencián. Ami a választ illeti: külföldi tapasztalatokat osztott meg a közönséggel.

Az agrofotovoltatikus rendszerek a gyümölcstermesztésben is használhatók, erre irányította rá a figyelmet az energiaválság. Az előadó rámutatott: tehetünk napelemparkot a gyümölcsültetvényünk fölé, és csak gondos tervezés kérdése, hogy ezzel megduplázzuk-e a területünket.

Érdemes megvizsgálni:

  • az égtáji kitettséget,
  • a homogén megvilágítottságot - ez a kulcskérdés,
  • a támrendszer magasságát,
  • a panelszélességet és annak elhelyezését,
  • a transzparencia mértékét,
  • a forgatás lehetőségét.

Német és francia források alátámasztják: 25-30 százalékos megvilágítottság-csökkenéssel kell számolni ilyen napelemparkok telepítésekor, ugyanakkor megfelelő növényválasztással kellő termésmennyiség és -minőség is elérhető.

Számolni lehet azzal is, hogy tavasszal 1-3  Celsius-fokot emel a mikroklímán a rendszer, tehát csökkenti az elfagyás veszélyét, sőt a panelek alatt a páratartalom is kissé magasabb. Részben a jégeső ellen is véd. S mivel közvetlen csapadék nem éri a növényeket, a gombás megbetegedések valószínűsége is csökken. Értelemszerűen korábban történik a rügyfakadás, és kitolódik a vegetációs időszak is, a szüret pedig 1-2 héttel is eltolódhat.

A nyári hőség 2-4 Celsius-fokkal csökkenthető a napelempanelek alatt, magas marad a páratartalom, és a napégés veszélye csökken. Szintén fontos: elhúzódik az érési idő, de ez a panelek dizájnjától is függ, hiszen másképpen árnyékolnak. Praktikus megoldás, ha a lehulló csapadékot is össze tudja gyűjteni a napelempark.

Az előadó kihangsúlyozta, hogy az agrofotovoltatikus rendszerek használatával:

  • kevesebb vizet használ a termelő,
  • hatékonyabban hasznosítja a területét,
  • csökkenti az energiafüggőségét.

Alapszabály azonban: mindent az adott termőhelyre tervezzünk meg, hogy a termésmennyiség és -minőség is megfelelő legyen.

Indexkép: Agroinform