Békés vármegye gazdálkodói rendkívül nehéz tavaszi idényt élnek meg: a földek felső rétege gyakorlatilag teljesen kiszáradt, a talajból pedig átlagosan 70 milliméternyi csapadék hiányzik – egyes területeken pedig a vízhiány mértéke eléri a 200-250 millimétert is. A gazdák kétségbeesetten várják a májusi esőt, amely kulcsfontosságú lenne a frissen elvetett napraforgó és kukorica csírázásához és fejlődéséhez.
Késve indult a vetés – hideg és száraz idő hátráltatta a munkákat
A megszokottnál hűvösebb tavasz, valamint a gyakori fagyos éjszakák miatt a vetési munkák jelentős késéssel indultak el Békésben. Adamcsik László agrármérnök, a Csabai Raktárszövetkezet elnöke szerint a talaj hőmérséklete sokáig nem tette lehetővé a vetést, így a gazdák csak a legutóbbi napokban tudták pótolni az elmaradásokat.
Kiemelte: az őszi kalászosok – búza, árpa – fejlődését is visszavetette a hideg tavasz, ami stresszhatást eredményezett, és ez a termésátlagokon is nyomot hagyhat.
Aszályveszély: tovább fokozódhat a szárazság
A tavaszi csapadékhiány különösen az Alföld délkeleti részén aggasztó. A HungaroMet elemzése szerint ezen a vidéken a szárazság a következő napokban is súlyosbodhat. Az eddig lehullott pár milliméter csapadék a meleg és szeles időjárás miatt szinte azonnal elpárolgott. Az előrejelzések alapján anyák napján sem várható csapadék a térségben, sőt a legnagyobb napsütésre és akár 30 fok közeli hőmérsékletekre is itt van kilátás. A Köpönyeg.hu szerint hétfőre esősebb idő jöhet, de ez még nem jelent biztos megváltást a földeknek.
A termelők aggódnak a hozam és a jövő miatt
A békési gazdák körében általános a bizonytalanság: vajon ilyen időjárási viszonyok között lehet-e elfogadható termést remélni az idén elvetett kukoricából és napraforgóból? A múlt tapasztalatai sem túl biztatóak: a 2022-es történelmi aszály tönkretette a termést, és a következő évek sem hoztak áttörést. 2023-ban például a kukoricában jelentkező toxinkárok jelentettek újabb csapást.
Most a nyárra előre jelzett extrém hőség – akár 45 fokos maximumokkal – újabb aggodalmakat vet fel. Vannak már olyan gazdálkodói csoportosulások is, amelyek a mediterrán országok tapasztalataira támaszkodva keresnek megoldásokat az időjáráshoz igazított vetésszerkezet kialakítására.
Az állattartást járványok fenyegetik
A problémák nem érnek véget a növénytermesztésnél: a békési gazdák jelentős része saját maga termeli a takarmányt állatállománya számára, de most ezt a vonalat is veszély fenyegeti. Az állattartókat sújtó betegségek – ragadós száj- és körömfájás, afrikai sertéspestis, madárinfluenza – további kockázatot jelentenek, különösen az értékesítés és az állományok fenntarthatósága szempontjából.
Ha a növénytermesztés veszteségeit nem tudja kompenzálni az állattartás, vagy fordítva, az újabb gazdasági csapásokat jelenthet a térség agrárvállalkozásai számára.
Forrás: beol.hu
Indexkép: Pixabay
