A kormány új rendeletet hozott a felszín alatti vízhasználat szigorításáról: Bács-Kiskun vármegyében különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetet jelöltek ki. Az új szabályok célja az ivóvízbázisok védelme, a fenntartható vízhasználat biztosítása és a klímaváltozás okozta kockázatok kezelése.
A 221/2025. (VII. 24.) Korm. rendelet szerint a kormány a klímaváltozás és az emberi tevékenységek okozta vízkészlet-terhelésekre válaszul különleges vízgazdálkodási körzetet hozott létre Bács-Kiskun vármegyében. A rendelet átfogó keretrendszert ad a felszín alatti vizek fenntartható hasznosítására, kiemelt figyelmet fordítva a monitoringra, az engedélyezésre és az ellenőrzésre.
Az új szabályozás nemcsak technikai és hatósági előírásokat tartalmaz, hanem egy vízpolitikai fordulatot is jelez: a kormány a vízhasználatok szorosabb szabályozásával kívánja megőrizni a jövő generációk számára is elérhető, biztonságos vízkészleteket.
Monitoring és mérés kötelező lesz minden új kútnál
A háztartási kutak kivételével minden új vízilétesítmény esetében kötelező lesz folyamatos vízszintmérésre képes monitoringrendszer kiépítése, valamint hitelesített vagy kalibrált kútvízmérő alkalmazása. A kút létesítése előtt részletes monitoringtervet kell benyújtani, amely legalább három, a vízadóra szűrőzött megfigyelőkút létesítését javasolja.
A már meglévő, megfelelő engedéllyel rendelkező monitoringkutak is bevonhatók a tervbe, előnyben részesítve az országos vízrajzi hálózat részét képező állami kutakat.
Vízügyi hatóság: több jogosítvány, nagyobb ellenőrzés
A vármegyei kormányhivatal – mint vízügyi és vízvédelmi hatóság – részletes eljárásrend szerint hagyja majd jóvá a monitoringterveket, és rendszeresen értékeli a begyűjtött adatokat. Az adatok alapján kétévente állapotértékelést készít, amely alapján felülvizsgálhatják a vízjogi engedélyeket. Ha a vízszint süllyedése kritikus mértéket ér el, az engedély módosítását vagy akár visszavonását is kezdeményezhetik.
A hatóság műholdas, távérzékelési technológiákat is alkalmazhat a tényleges vízhasználatok nyomon követésére.
Vízjogi engedély csak szigorú feltételekkel
A mezőgazdasági célú kutak esetén is csak akkor adható ki vízjogi engedély, ha a vízhasználat nem haladja meg az évi 40 000 m³-t, és megfelel a vagyonkezelői nyilatkozatban rögzített paramétereknek. Az engedélyt kísérő dokumentumokat az öntözési igazgatási szerv is megkapja. Kizárólag víziközmű-szolgáltató vagy közösségi ivóvízellátást biztosító gazdálkodó szervezet létesíthet kutat a lakossági ellátásra használt vízadó rétegben.
A rendelet célja: vízbázis-védelem és fenntarthatóság
A jogszabály célja, hogy a vízhasználatokat összehangolja a gazdasági és környezeti érdekekkel, miközben hosszú távon biztosítja a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmét. A rendszeres mérés, adatgyűjtés és felügyelet olyan szabályozási környezetet teremt, amely képes reagálni a klímaváltozás és az intenzív mezőgazdasági vízhasználat okozta kihívásokra.
A rendelet 2025. augusztus 23-án lép hatályba, és egyben összhangban van az EU Víz Keretirányelvének célkitűzéseivel is. A szabályozás egyik alappillére, hogy az adatvezérelt vízgazdálkodás révén ne a víz legyen a korlát, hanem az alkalmazkodás és az átgondolt használat váljon a hosszú távú megoldás részévé.
Forrás: Magyar Közlöny
Indexkép: Pixabay
