Ukrajna a világ egyik vezető agrárexportőre, óriási termőföldvagyonnal és 400 millió ember élelmezéséhez elegendő mezőgazdasági kibocsátással. Ukrajna gazdasága erősen függ a mezőgazdaságtól, amely az ország exportjának közel felét teszi ki. Az ágazat nemzetgazdasági súlyát jól jellemzi, hogy a GDP több mint 10 százaléka származik a mezőgazdaságból – olvasható a MAGOSZ összefoglalójában, amit a szervezet az Európába irányuló ukrán import kapcsán készített el. (Mint arról mi is beszámoltunk, a kormány két nappal ezelőtt új szabályozásban tiltotta meg számos, a vertikum jelentős részét lefedő ukrán termék magyarországi importját – a szerk.)
Néhány adat az ukrán exportpotenciálról: a világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőre, az EU-s felhasználásnak pedig közel 90 százalékát adja ebből a termékből. Kiemelkedő jelentőségű a búzapiacon is, közel 10 százalékos részesedéssel a globális búzaexportból. Kukoricából közel 30 millió tonna termett náluk tavaly (összehasonlításul: Magyarországon 5 millió tonna).
Ez csak a kezdet, hiszen Ukrajna tavaly 25 százalékkal növelte a mezőgazdasági termékek kiszállított mennyiségét, melynek döntő többségét a gabonafélék tették ki. Az ukrán gabona legnagyobb vásárlói sorrendben Spanyolország, Kína és Románia (ez utóbbi a kikötői szállítások miatt), ezek az államok együttesen az ukrán gabonaexport mintegy 44 százalékát vásárolták fel.
Az ukrán élelmiszerexport 52%-a irányul Európába. 2024-ben a mezőgazdasági szektor a devizabevételek 60%-át (24,7 milliárd dollárt) termelte az Ukrajnából származó áruk exportjából, míg a háború előtti évben ez a mutató csupán 40% volt.
Termőföldek
41 millió hektár termőföld van Ukrajnában, amiből 33 millió hektár kiváló minőségű, a világon is egyedülálló csernozjomtalaj. Léptékeiben ez hatszor-hétszer nagyobb, mint a magyar termőföldek területe. Összehasonlításképpen, az ukrán földek az EU teljes földterületének több mint 1/4-ét is meghaladják, ennek a számnak egyébként a sorban következő Franciaország és Spanyolország is nagyságrenddel alatta marad (bőven 30 millió hektár alatti területtel).
Véget ért a földvásárlási moratórium
A Szovjetunió 1991-es megszűnése előtt minden föld állami tulajdonban volt, azonban a ’90-es években nagyfokú privatizáció kezdődött meg Ukrajnában is, hozzájárulva egy új oligarcha réteg kialakulásához. Ennek megállítására az ezredfordulót követően földvásárlási moratóriumot vezettek be, a földforgalmat teljes egészében a bérlet irányába mozdítva el.
41 millió hektár termőföld van Ukrajnában, amiből 33 millió hektár kiváló minőségű, a világon is egyedülálló csernozjomtalaj – Fotó: pexels.com
A Majdan téri forradalom után 2014-ben immáron jelentős nyugati hitelekkel támogatták meg Ukrajnát, aminek azonban komoly ára volt: az IMF és a Világbank kölcsönei fejében Ukrajnának meg kellett nyitnia termőföldpiacát is. A szabadpiaci nyitás azonban csak vontatottan haladt előre, ezért a nyugati bankok felszólítására létrehoztak egy munkacsoportot (melynek a Világbank kollégái is tagjai voltak), amely az új földtörvény kidolgozásával lett megbízva. A széleskörű társadalmi tiltakozások ellenére 2020-ban tehát elfogadták azt a törvényt, amely több lépésben haladva, de lehetővé teszi az ukrán földpiac teljes megnyitását.
Ki és mennyi földet vehet most Ukrajnában?
Az ukrán földtörvény első üteme 2021 júliusában lépett hatályba. Ez ukrán állampolgároknak, maximum 100 hektárig tette lehetővé a földvásárlást. Az azóta eltelt időben viszonylag csekély forgalom mellett nagyságrendileg 300 000 hektár termőföld cserélt gazdát.
A földek átjátszása mostantól azonban egész biztosan felgyorsul, hiszen 2024. január 1-jén hatályba lépett a moratórium feloldásának második üteme és most már a jogi személyek előtt is megnyílt a földvásárlás lehetősége. A tulajdonszerzési maximum jelenleg 10 000 hektár, az viszont erősen kétséges, hogy ez a gyakorlatban mennyire jelent majd valódi korlátot, hiszen ez a méret leányvállalatok, cégcsoportok beiktatásával már sokszorosan meghaladható.
Mindenesetre az egyik legnagyobb agrárcég, a Kernel már most bejelentette, hogy újabb 200 000 hektárral kívánja növelni az általa művelt területek arányát.
A 10 legnagyobb mezőgazdasági cég Ukrajnában
- Kernel Holding S.A. (582 000 hektáron gazdálkodik) cégbejegyzés helye: Luxembourg
- UkrLandFarming (403 000 hektár): Ciprus
- MHP S.E. (360 000 hektár): Ciprus
- TNA Corporate Solutions LLC (295 000 hektár): USA
- NCH Capital (290 000 hektár): USA
- Astarta Holding N.V. (264 000 hektár): Hollandia
- Industrial Milk Company (IMC) S.A. (218 000 hektár): Luxembourg
- PIF Saudi (228 000 hektár): Szaúd-Arábia
- Agroton Public Limited (120 000 hektár): Ciprus
- Nibulon (82 000 hektár): Ukrajna
A nagygazdaságok finanszírozása is külföldről történik
Az elmúlt években az európai bankintézetek és a Világbank kulcsfontosságú hitelezői voltak az ukrán mezőgazdasági vállalkozásoknak. Az EBRD, az EIB és az IFC 1,7 milliárd USD-t kölcsönzött Ukrajna hat legnagyobb földbirtokos cégének az elmúlt 15 évben.
Olcsó munkaerő és nyugati technológia
Ukrajnában a bérek rendkívül alacsonyak, ami közvetlenül hozzájárul a mezőgazdaság versenyképességéhez. Ukrajnában a mezőgazdasági dolgozók átlagos bruttó órabére 2 euró, ami töredéke a magyarországinak, nem is beszélve a Nyugat-Európában adott fizetésekről. Beszédes adat, hogy a háború előtt minden hetedik ember az agrárágazatban dolgozott Ukrajnában.
Nem véletlen, hogy a kiváló termőföld és az olcsó munkaerő felkeltette a nyugati befektetők érdeklődését is, akik a 2014-es Majdan téri forradalom után jelentek meg az ukrán mezőgazdaságban. Ezek a cégek pedig a legmodernebb öntözési rendszereket és a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák a gazdaságukban.
Fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági szempontok
A MAGOSZ összefoglalójában szerepelnek olyan növényvédőszer-hatóanyagok is, amelyeket az EU-ban már rég betiltottak, Ukrajnában viszont jelenleg is használnak:
- Atrazin: gyomirtószerekben alkalmazott hatóanyag – az EU 20 éve betiltotta, mivel szív- és érrendszeri problémák, asztma, ekcéma, allergia kiváltója lehet.
- Acetoklór: gyomirtó szerekben alkalmazott hatóanyag – az EU-ban több mint 10 éve betiltották, mivel súlyos hormonrendszeri károsodást és rákot okozhat.
- Klórpirifosz: rovarölő szerekben alkalmazott hatóanyag – az EU 5 éve döntést hozott a tilalmáról, mivel hányinger, hasmenés, izomrángás közvetlen kiváltója lehet, tartós fogyasztása pedig halált okozhat.
Ezen túl, egyes becslések szerint a növényvédőszer-kereskedelem jelentős része teljesen ellenőrizetlenül, feketén zajlik. Ukrajnában továbbá engedélyezett a génmódosított növények termesztése is. Magyarországon például mintegy negyven tonna GMO-val szennyezett ukrán kukorica-vetőmagot foglaltak le a tavalyi évben.
Állattenyésztés: óriási bővülés a baromfiexportban
Az ország termelése drámaian megváltozott az elmúlt 25 évben: míg korábban a sertés- és marhahús adta Ukrajna hústermelésének döntő többségét, ez az arány mára egyértelműen a baromfiágazat felé billent el. A kibocsátás közel 60%-a mára a baromfi szektorból származik, mellyel az ukrán export nagy hatást gyakorol az uniós piacra is. Korábban az EU-ba évente 90 ezer tonna baromfihús érkezett Ukrajnából, a háború kitörését követően ez meghaladta a 280 ezer tonnát is. Ez durván az éves magyar termelés 70%-a.
A baromfihús-kibocsátás 70%-át egyébként egy Cipruson bejegyzett, nyugati hátterű cég adja, amely közel 400 000 hektáron gazdálkodik Ukrajnában.
Ráadásul ez a monopolhelyzet nem egyedülálló Ukrajnában: a paradicsom előállítás 85%-át például a szintén offshore hátterű Agrofusion vállalat adja.
A baromfitenyésztés kibocsátása jelentősen növekedni fog az idei évben (+5,5%) és ugyanez igaz a sertéstenyésztésre is (+4,6%).
A háború hatásai az ukrán mezőgazdaságra
2024-ben az ukrán mezőgazdasági termelők 23,2 millió hektáron vetettek (a 42 millióból!), amelyből a nagyvállalkozások 17 millió hektárt képviseltek. Az Európai Bizottság becslése szerint Ukrajna mezőgazdasági helyreállításának költsége – a háborút követően - várhatóan meghaladja majd az 55 milliárd dollárt.
Az ukrán agrárágazat több mint 80 milliárd dollár közvetlen veszteséget szenvedett el eddig a háború miatt. Az újjáépítés teljes költségét jelenleg 524 milliárd USD-ra becsülik a következő 10 évben, ami csaknem háromszorosa Ukrajna 2024-es GDP-jének. Az idei évre prognosztizált mezőgazdasági kibocsátás továbbra is jelentősen alacsonyabb a 2021-es szintnél (-19,1%).
Ukrajna és az EU közötti kereskedelemről
2025-ben Ukrajna és az Európai Unió közötti mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi forgalma 15,7 milliárd dollárt tett ki, ami csupán 9%-kal alacsonyabb az előző évi történelmi rekordszintnél (17 milliárd dollár).
Ebből mindössze 4,91 milliárd dollár volt az Ukrajnába irányuló EU-s export, tehát a kereskedelem döntő többségét az Ukrajnából az EU-ba irányuló szállítások tették ki.
Az Ukrajna által exportált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek legfontosabb célpiaca továbbra Spanyolország, Hollandia és Olaszország (ez utóbbi a magyar gabona egyik legfőbb célpiaca is).
Az Ukrajnának nyújtott vámkedvezmények alakulása
Az EU és Ukrajna között már 2017-től fennállt egy szabadkereskedelmi megállapodás, amely azonban még jóval szigorúbb mennyiségi megkötéseket tartalmazott. A kvótákat azonban az orosz-ukrán háború kirobbanását követően az EU feloldotta, helyette pedig szinte korlátlan behozatali lehetőséget biztosított Ukrajna számára.
Többszöri hosszabbítást követően az EU és Ukrajna 2025. június 30-án elvi megállapodásra jutott a szabadkereskedelmi egyezmény (DCFTA) felülvizsgálatáról.
Ennek értelmében csökkent valamelyest a behozható mennyiség, de a háború előtti kvótákhoz képest már jócskán megemelték az importáruk mértékét:
- a méz behozatala a hatszorosára növekedhet,
- a cukor behozatala az ötszörösére növekedhet,
- a tojás behozatala a háromszorosára növekedhet a megemelt kvóták alapján,
- a kukorica esetében hiába van kvóta, a vám nulla százalék, így korlátlanul hozható be Ukrajnából,
- baromfihúsból pedig 120 ezer tonnára emelkedik az importkvóta (mindezt úgy, hogy az ukrán baromfipiac döntő többségét egy nyugati hátterű cég birtokolja).
Magyarország – Lengyelországgal és Szlovákiával közösen – azonban 2023 tavaszától jogszabályban tiltotta meg számos agrártermék és élelmiszer importját.
Az ukrán mezőgazdaság fejlődési potenciálja
A háború ellenére Ukrajna mezőgazdasága már most is jóval versenyképesebb, mint az uniós termelés, de a jövőben ez még inkább igaz lehet majd. Az ukrán terméshozamok még mindig csak 60-70%-ban érik el a fejlett európai mezőgazdaságokét, de a növekvő koncentráció azt is jelenti, hogy ebben jelentős javulás következik majd.
A tőkekoncentráció másik következménye, hogy Ukrajna nagyon gyorsan és könnyen átállíthatja termelését: lásd például a cukorrépa esetét, Ukrajna a háború előtti évi 220 000 hektárnyi cukorrépa-termesztésről néhány esztendő alatt több mint 300 000 hektárnyi cukorrépa termesztésére állt át.
Ez könnyen megismételhető lenne például a paradicsom, a burgonya, a csemegekukorica vagy akár a nagyobb beruházásokat igénylő ágazatok esetében is, mivel az ukrán agrárgazdaságok koncentrációja gyors beruházási kapacitást biztosít ezen szereplők számára. Tehát nem csak a jelenleg is kitett ágazatok (gabona, baromfi, tojás, méz stb.) vannak veszélyben, hanem az ukrán import által eddig még nem érintett termékpályák is.
Ukrajna uniós csatlakozásának várható hatásai a magyar mezőgazdaságra
Ukrajna – a jelenlegi uniós szabályok alapján - 85 Mrd EUR-t kapna a Közös Agrárpolitikából (a teljes KAP büdzsé 1/4-ét), mivel a támogatási források nagyobb része terület alapon érkezik.
Ezzel
messze Ukrajna lenne a legnagyobb kedvezményezettje az uniós agrártámogatásoknak, ezt a forrást viszont a magyar és a többi európai gazdától vonnák el.
A támogatások csökkenése mellett a másik súlyos következmény az óriási árudömping lenne. A háború kirobbanását követően már szembesülhettünk ennek a piacromboló hatásával, hiszen az ukrán gabona magyarországi exportja a háború előtti 5 millió dollárról 400 millió dollárra ugrott fel 2022-ben, ami a hazai felvásárlási árak bezuhanását okozta. Ezen túl óriási mennyiség érkezett például olajos magvakból, baromfiból, tojásból és mézből is.
Az uniós csatlakozással és a nyugati tőke beáramlásával Ukrajnában még az eddigiekhez képest is rohamosabb fejlődésre lehetne számítani, véglegesen megpecsételve ezzel az európai mezőgazdaság sorsát és a fogyasztók egészséges élelmiszerrel való ellátását – írja összefoglalójában a MAGOSZ.
