A nem pszichoaktív kannabisztermékek – a különböző kekszektől, étrend-kiegészítőktől kezdve egészen a teafilterekig – piaca komoly válsággal néz szembe, mivel az európai uniós tagállamok egymás után vezetnek be új, drasztikus korlátozó intézkedéseket. Ez a fordulat alapjaiban rázza meg a kendertermesztéssel foglalkozó agráriumot.
A Cannabis sativa növény már hosszú ideje a mezőgazdasági szakemberek és a politikai döntéshozók figyelmének középpontjában áll. A bódító hatásért felelős összetevőjén, a tetrahidrokannabinolon (THC) túl a növényt a rostjai miatt is kiemelten értékelik az agrár-innovációban, hiszen azokat a textilipartól kezdve a bioműanyagok gyártásán át egészen a fenntartható építőanyagok előállításáig számos területen alkalmazzák. Ezzel párhuzamosan a növény virágából kinyert kannabidiol (CBD) nevű vegyület is rendkívül népszerűvé vált, amelyet a köztudatban általában nem bódító hatású anyagként tartanak számon, mivel csupán elhanyagolható nyomokban tartalmaz THC-t.
Habár az Európai Bíróság egy 2020-as állásfoglalásában úgy határozott, hogy a CBD-t nem indokolt kábítószerként kezelni, a valóságban a CBD-tartalmú élelmiszeripari termékeket soha nem lett volna szabad kereskedelmi forgalomba hozni az Európai Unió területén anélkül, hogy a gyártók teljesítenék a szigorú szabályozási feltételeket.
Franciaország most azzal okozott komoly megdöbbenést az ágazatban, hogy hirtelen véget vetett az évek óta tartó, csendes toleranciának.
Élelmiszerek és virágzatok a hatóságok kereszttüzében
A CBD-t tartalmazó ehető cikkek az unió új élelmiszerekre (Novel Food) vonatkozó szabályozásának hatálya alá tartoznak. Ez egy kimondottan bonyolult, költséges és időigényes európai uniós jóváhagyási procedúrát jelent, amelyet eddig még egyetlen CBD-s élelmiszerkészítménynek sem sikerült sikeresen teljesítenie az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnál (EFSA).
Számos tagállam azonban hosszú időn keresztül szemet hunyt a jelenség felett.
A helyzet az elmúlt időszakban gyökeres fordulatot vett, amikor Párizs határozott tilalmat rendelt el a CBD-vel ellátott ehető termékekre. Mindössze egyetlen héttel később Görögország is megtiltotta a nyers kendervirágok kiskereskedelmi értékesítését, amelyekből a lakosság leginkább gyógyteákat készített. Olaszországban hasonló jellegű szigorításokat vezettek be, ami a teljes európai ellátási láncra hatással van.
Bizonytalanság a gazdaságokban: mit hoz a KAP?
Mivel a tagállamok éveken át megtűrték a CBD-termékeket, az új és váratlan korlátozások teljesen felkészületlenül érték a kendertermesztéssel foglalkozó gazdákat.
A kender mezőgazdasági termesztése alapvetően engedélyezett és támogatott az Európai Unióban, sőt a Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül a megengedett THC-határértéket is megemelték 0,2%-ról 0,3%-ra a szántóföldi kultúráknál, ösztönözve a diverzifikációt.
A francia CBD-ágazat érdekképviselete (UPCBD) már készíti elő a jogi lépéseket a kormány ellen. Érvelésük szerint a kendert történelmi szakácskönyvek tanúsága alapján már évezredek óta fogyasztják élelmiszerként az európai kontinensen, így nem indokolt a szigorú Novel Food kategória fenntartása. Addig is a termelők dollárszázezres veszteségeket könyvelnek el, és megkezdődött a felhalmozott készletek kényszerű átirányítása a kozmetikai ipar felé.
Forrás: euractiv.com
Indexkép: illusztráció/Shutterstock
