A hazai adórendszert jelenleg a fogyasztást terhelő kiemelkedően magas közterhek, valamint a vállalatokat érintő, nemzetközi szinten is igen kedvező társasági adómérték kettőssége határozza meg – mutatott rá H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars Kft. adó- és jogi üzletágának adóigazgatója. A szakember egy sajtótájékoztató keretében vázolta fel a közép-kelet-európai régió adózási térképét, rávilágítva Magyarország sajátos helyzetére a környező államok tükrében. H. Nagy Dániel meglátásait a G7 gazdasági szaklap foglalta össze.
Magyar sajátosságok
Az adózás kérdése a Tisza Párt gazdasági reformelképzelései kapcsán került reflektorfénybe. Bár korábban megjelentek olyan híresztelések, amelyek adóemelést vizionáltak a párt programjában, a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint inkább az adóterhek mérséklése irányába mozdulnának el. Ez ugyanakkor komoly szakmai kérdéseket vet fel, hiszen a jelentős államháztartási hiány kezelése továbbra is halaszthatatlan feladat marad.
A számok nyelvén beszélve elmondható, hogy Magyarország a nemzetközi mezőny első helyén áll az általános forgalmi adó tekintetében, hiszen a 27 százalékos alapkulcs globális szinten is egyedülállóan magas. Ezzel éles ellentétben áll a vállalatokat terhelő 9 százalékos társasági adó (tao), amely az Európai Unió tagállamai között a legkedvezőbbek közé tartozik, elősegítve a tőkevonzó képességet.
A bérfejlődés tekintetében is látványos a dinamika: a minimálbér 11, míg az átlagbér 9 százalékkal emelkedett a tavalyi évhez képest Magyarországon. Ez az ütem jóval meghaladja a régiós uniós tagállamok átlagát, de vásárlóerő-paritáson és nominális értéken számolva a hazai keresetek továbbra is a regionális versenytársak szintjén, azoktól némileg elmaradva mozognak.
A munkabéreket terhelő adóék 41 százalékos mértéke a vizsgált 22 ország viszonylatában kifejezetten magasnak számít.
Jelentős elmozdulás látható viszont a családi kedvezményeknél: egy három gyermeket nevelő, átlagbérrel rendelkező munkavállaló esetében az adóteher 17,8 százalékra csökken. Ez a mérték a vizsgált országok körében az egyik leginkább kedvező adószintnek tekinthető. Számos szomszédos országban, például Ausztriában, Szlovéniában vagy Szlovákiában a gyermekek száma nem hoz ilyen radikális változást, ott az elvonás mértéke 40 százalék felett marad.
A többkulcsos adó bevezetése sokat jelentene a magyar gazdaságnak – Fotó: Shutterstock
A TISZA adótervei
A Tisza Párt tervei kapcsán H. Nagy Dániel kifejtette, hogy a tervezett adójóváírások – például a mediánbér alatti jövedelmek esetén – éves szinten 300-500 milliárd forintos kiesést okozhatnak a költségvetésnek. Az áfa esetében nem terveznek emelést, sőt, az egészséges élelmiszerek körében kulcscsökkentés is felmerült. A kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) újbóli kiterjesztése szintén napirenden van. Az adóigazgató szerint a KATA korábbi formája hatékonyan fehérítette a gazdaságot, de az aránytalanul alacsony közteher miatt sok esetben bújtatott foglalkoztatást eredményezett.
A kieső bevételeket a párt vagyonadó bevezetésével ellensúlyozná, ám a szakértő szkeptikus ennek hatékonyságát illetően. A vagyon pontos felmérése és a külföldön tartott eszközök elérése adminisztratív szempontból rendkívül bonyolult feladat. Ezzel szemben a társasági adó reformja, a kulcsok emelése vagy a többkulcsos adórendszer bevezetése, illetve az adókedvezmények felülvizsgálata érdemi többletforrást jelenthetne.
A jövőre nézve H. Nagy Dániel megfontolt lépésekre és a kiszámíthatóság javítására számít. Véleménye szerint a személyi jövedelemadó csökkentése lehet az első intézkedések egyike, bár a költségvetési hatások miatt reálisabbnak tűnik egy 2027-es bevezetés. A többgyermekes anyák adókedvezménye politikai okokból valószínűleg rövid távon érintetlen marad, annak ellenére, hogy ez a tétel egyre komolyabb finanszírozási kihívást jelent az államkasszának.
Az Agroinform olvasói fóruma az adózásról itt található.
Indexkép: Shuttesrtock.
