Az árstop miatt teljesen átalakult a kereslet a baromfipiacon, de a termelők bíznak abban, hogy az árplafon kivezetése után helyreállnak a piaci mechanizmusok. Mindeközben a víziszárnyas ágazatban az elmúlt másfél évben extrém magas árak alakultak ki – mondta az Inforádióban Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke.
Az árstop miatt teljesen átalakult a kereslet a baromfipiacon – fotó: pixabay.com
Átstrukturálódott a fogyasztás
Csorbai Attila szerint az árstop mechanizmusának bevetésével a kormányzati szándék az volt, hogy a háború miatt bekövetkező alapanyagár-növekedést megfékezzék, illetve annak elérése, hogy kevesebb teher háruljon a fogyasztókra.
Valahol le kellett nyelni ezt a veszteséget, amely részben a termékpályán, részben pedig a kereskedelemben jelentkezett, hiszen az alapanyagárak drasztikusan megemelkedtek
– tette hozzá a Baromfi Termék Tanács elnöke.
Csorbai Attila véleménye az, hogy az árstop abból a szempontból elérte a célját, hogy az első néhány hónapban valamelyest csökkentette a fogyasztói terheket. Később viszont már az volt tapasztalható, hogy termékpálya szinten átstrukturálódott a fogyasztás, azaz megnövekedett a kereslet az árstopos termékek iránt, így nehezebben volt értékesíthető a más termékkategória.
Mivel az árstop alapvetően a csirketermék-pályát érintette, és a csirkének jellemzően csak bizonyos mennyiségű mellfiléje és bizonyos mennyiségű farhátja van, ezekből a termékekből volt egyfajta hiány, a többi termékből pedig felesleg keletkezett.
– fogalmazott a Baromfi Termék Tanács elnöke. Hozzátette, hogy az árplafon alkalmazása alapvetően jó ötlet akkor, ha a piaci torzulásokat az árstop kivezetésével mérsékelnék, és újra a valós ár-érték arányok érvényesülnének minden termékkategóriában.
Termékpálya szinten átstrukturálódott a fogyasztás, azaz megnövekedett a kereslet az árstopos termékek iránt, így nehezebben volt értékesíthető a más termékkategória – fotó: pixabay.com
Komoly nehézséget jelent a cégeknek a piaci struktúra megváltoztatása
Csorbai Attila elmondta, ahhoz hogy visszaálljon a korábbi árszínvonal arra van szükség, hogy kivezessék a mesterséges beavatkozásokat, amire a piac vélhetően öngyógyító mechanizmusként úgy reagálna, hogy nagy valószínűséggel rendeződnének az ár-érték arányok.
Az agrármérnök arról is beszélt, hogy a vállalkozások a kialakult helyzetben megpróbálták az adott darabolt csirketermékeket különböző piacokra értékesíteni vagy a nem használt termékekből készítményt gyártani, de ennek ellenére is komoly nehézséget jelent a cégeknek a piaci struktúra megváltoztatása és az új piacok felkutatása.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a hazai baromfipiac is a nemzetközi piac része, tehát számtalan országból érkeztek be baromfitermékek Magyarországra. Egy külön veszélyre is felhívnám a figyelmet, amelyet részben az ukrán, részben pedig a brazil csirkehús jelent az európai piacon, hiszen Ukrajna egyfajta politikai kedvezményként kvóta és vámok nélküli behozatalra tett szert a csirkehúsból. Ez komolyan sérti a magyar és az európai baromfitartók, feldolgozók érdekeit
– fogalmazott Csorbai Attila, aki veszélyesnek tartja a hamarosan megkötendő megállapodást a dél-amerikai országokkal. Szerinte ugyanis ezekben az államokban olyan feltételek mellett termelnek, amelyek nem felelnek meg az európai szabályoknak. Hozzáfűzte, hogy az európai térséget sújtó madárinfluenza Brazíliában is megjelent és nincs érdemi információ azzal kapcsolatban, hogy mi a helyzet ezen a téren Ukrajnában.
A Baromfi Termék Tanács elnöke a termelők aggodalmáról is beszélt, miszerint attól tartanak, hogy ezek az olcsó termékek jelentős problémákat okozhatnak az európai és a hazai baromfipiacon.
A víziszárnyasok prémiumtermékként 80 százalékban külföldön, míg mintegy 20 százalékban hazai piacon kerülnek értékesítésre – fotó: pixabay.com
Extrém árak alakultak ki a víziszárnyas termékpályán
A madárinfluenza-járvány miatt Európa-szerte és Magyarországon is rengeteg állatot kellett kiirtani, idehaza ezeknek a 75-80 százaléka víziszárnyas volt. Mivel nem volt árualap, keresleti piac alakult ki, így megnövekedtek az átadási és a fogyasztói árak. Az agrármérnök elmondta, hogy tud olyan francia piacról, ahol egy kilogramm hízott májért 180 eurót is elkértek.
Extrém árak alakultak a víziszárnyas termékpályán, a termelési volumenek ugyanakkor nagyon nagy mértékben csökkentek
– emelte ki Csorbai Attila. A magas árak Magyarországon is megjelentek, elsősorban azoknál a termelőknél, akik nem voltak érintettek a madárinfluenza-járványban. A Baromfi Termék Tanács elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a víziszárnyasok prémiumtermékként 80 százalékban külföldön, míg mintegy 20 százalékban hazai piacon kerülnek értékesítésre.
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője a hazai fogyasztási szokásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a magyarok évente átlagosan 40 kilogramm baromfihúst esznek, pulykából, kacsából és libából viszont csak ennek a tizedét.
_fill_540x300_0.jpg)
