A világ egyik legszélesebb körben fogyasztott zöldsége tele van antioxidánsokkal, vitaminokkal és egyéb vegyületekkel – egy kutatás során ezek közül kettőben azonosítottak erős baktériumölő tulajdonságokat az amerikai Cornell Egyetem tudósai – írja az origo.hu.
A kutatók a paradicsom genomját vizsgálva olyan peptideket kódoló géneket kerestek, amelyek antimikrobiális hatóanyagként működhetnek – fotó: pixabay.com
A Cornell Egyetem mikrobiológusa, Jeongmin Song által vezetett kutatócsoport a szalmonella bélbaktériumra koncentrált, amely a bélrendszerbe kerülve gyakran okoz ételmérgezést. A csapat konkrétan a szalmonella egyik szerotípusát, a Salmonella enterica Typhi-t vizsgálta, ami csak emberben él és a bélből a véráramba kerülve hastífusz fertőzést okoz.
A Microbiology Spectrum folyóiratban publikált, új tanulmány rámutatott, hogy a szalmonella okozta ételmérgezést – hasonlóan a más élelmiszerrel terjedő kórokozóhoz – a hastífusz esetén is, javarészt az élelmiszerek megfelelő kezelése és tárolása, valamint az antibiotikumokhoz való hozzáférés segíthet megakadályozni.
A világ azon területein, ahol a lakosság nem fér hozzá a tiszta vízhez, a higiénia megteremtéséhez vagy a védőoltásokhoz a hastífusz hatalmas közegészségügyi problémát jelent.
A fertőzés fertőzött élelmiszerekkel, vízzel és emberről emberre is terjed, halálos veszélyt jelentve a gyerekekre, és az idős vagy legyengült immunrendszerű személyekre.
A szakemberek arra figyelmeztettek, hogy bár a világ első kiterjedt gyógyszer-rezisztens hastífusz járványa 8 éve már, hogy 2016-ban végig tarolt Pakisztánon, de még ma is lehet attól tartani, hogy regionális vagy globális járványkitörések okozhat.
Problémát jelent az alultápláltság, ami nagyon gyakori Pakisztánban és Ázsia, Afrika, Latin-Amerika és a Karib-térség más országaiban. Egy 2023-ban hatvannégy országot vizsgáló tanulmány szerint a két év alatti gyermekek csaknem fele nem fogyaszt gyümölcsöt vagy zöldséget.
A fő célunk az volt a kutatás során, hogy kiderítsük: képes-e a paradicsom és a paradicsomlé elpusztítani a bélben lévő kórokozókat, köztük a Salmonella Typhi-t, és ha igen, akkor milyen tulajdonságokkal bírnak, amelyek működésre késztetik őket.
– mondta Song a ScienceAlert online tudományos portának. Hozzátette: a frissen pépesített paradicsomlének kitett Salmonella Typhi laboratóriumi tenyészetei 24 órán belül elpusztultak, és nem a lé savassága miatt.
A kutatók a paradicsom genomját vizsgálva olyan peptideket kódoló géneket kerestek, amelyek antimikrobiális hatóanyagként működhetnek. Sikerült két olyan antimikrobiális peptidet azonosítaniuk, amelyek gátolták a Salmonella Typhi növekedését, és még a hastífusz kezelésére elsődlegesen használt antibiotikumnak (Ciprofloxacin) ellenálló törzset is elpusztították.
A modellezés során a két peptid mindössze 45 perc alatt felszakította a SalmonellaTyphi sejtmembránját, további kísérleteket végezve pedig kiderült, hogy a vegyületek elpusztították a Salmonella Typhimurium-ot is, a nem tífuszos szalmonella egy olyan törzsét, amely nem halálos ételmérgezést okoz.
_fill_540x300_0.jpg)
