A szerda este megjelent Magyar Közlönyben tette közzé az Agrárminisztérium a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet deregulációs szempontú módosítását. Jelentős változásokról van szó, melyek szigorítják a méhészkedés bejelentési kötelezettségét, és a méhcsaládok rendszeres egészségügyi vizsgálataira vonatkozó előírásait.


Egyebek közt az újonnan kezdett méhészkedést (méhtartást) a tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, aki a  méhészt nyilvántartásba veszi. Ha a  méhek állandó tartási helye nem a  méhész lakóhelyével összefüggő területen (udvarban, kertben stb.) van, a méhész köteles a méhek tartási helyén egy legalább 40×30 cm nagyságú táblán a nevét, a méhészet tenyészetkódját és a telefonszámát jól látható módon feltüntetni.

Ha a méhész a méhészkedést (méhtartást) nem kívánja folytatni, úgy azt legkésőbb nyolc napon belül be kell jelentenie  a  méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat, fővárosban a  kerületi önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt a nyilvántartásból törli. A  méhcsaládokat évente, július 15. és október 15. között – a  vándoroltatási vizsgálattól függetlenül – a  méhbetegségek felderítése céljából monitoring vizsgálatnak kell alávetni.

méhészet

Az intézkedések a méhészetek és a méztermelés hosszú távú érdekeit szolgálják – forrás: Pixabay

A  vizsgálat megszervezése a  járási hivatal, elvégzése pedig a  hatósági állatorvos és a  méhegészségügyi felelős feladata, akik a  vizsgálatról és annak eredményéről összesítő kimutatást készítenek. A  járási hivatal az összesítő kimutatás eredeti példányát a  vizsgálat befejezését követő tíz munkanapon belül megküldi a  vármegyei kormányhivatalnak. A  vármegyei kormányhivatal az  összesítő kimutatáson szereplő adatokat a beérkezéstől számított kilencven napon belül összeveti a Tenyészet Információs Rendszerben szereplő, a méhcsaládok számára vonatkozó adatokkal.

A  méheket – beleértve az  anyát és a  fiasítást is – állandó tartási helyükről átköltözés, vándoroltatás vagy elidegenítés esetén csak hét napnál nem régebbi, egészségügyi igazolással szabad kivinni. Az igazolás a kiállítástól számított hét napig, méhek folyamatos vándoroltatása esetén annak egész időtartamára érvényes. Az  igazolást – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – az  illetékes méhegészségügyi felelős állítja ki. Fontos, hogy az  igazolás kizárólag kedvező eredményű vizsgálat esetén állítható ki. A  vizsgálatot a méhegészségügyi felelős folytatja le. A vizsgálat elvégzése díjköteles.

Ezen kívül a méhek kiszállítását a  kiszállítást megelőző, beszállítását annak megtörténtét követő hetvenkettő órán belül be kell jelenteni a  települési önkormányzat, fővárosban a  kerületi önkormányzat jegyzőjének. Beszállítás esetén a bejelentést meghatározott tartalmú nyomtatvány ajánlott levélként vagy elektronikus úton történő megküldésével, vagy személyes eljuttatásával kell teljesíteni. A  nyomtatvány igazoló szelvényét a  települési önkormányzat, fővárosban a  kerületi önkormányzat jegyzője – a  bejelentés módjától függően – a  méhésznek elektronikus vagy postai úton megküldi vagy átadja. Kiszállítás esetén a  bejelentést szintén kötött formátumú nyomtatványon kell teljesíteni az előbb felsorolt módokon.

Ha méhbetegséget állapítanak meg az állományban, a járási hivatal községi zárlatot rendel el a helyi zárlat alá vont fertőzött méhészet körül, legalább öt kilométeres sugarú körben. A zárlat alá volt fertőzött méhészet WGS'84 formátumú GPS koordinátáit és a  helyi zárlat elrendeléséről szóló határozatot a  járási hivatal megküldi a  NÉBIH-nek, amely a  zárlat alatt álló területről a  honlapján elérhető nyilvántartást vezet, amit a  honlapján térképes formában közzétesz. A községi zárlatot akkor kell feloldani, ha a  zárlat alatt álló területen már egy hely sem áll a  betegség miatt helyi zárlat alatt.


A rendelet további módosítása pontosan meghatározza azt is: enyhébb költésrothadással fertőzött az a méhészet, amelyben legalább egy beteg méhcsalád található, vagy legalább egy beteg családot tartottak és az  utolsó beteg család felszámolását követően a  tizenöt napos megfigyelési idő kedvezően még nem telt le. A  betegség megállapítását követően a helyi zárlat alatt álló méhészet valamennyi beteg méhcsaládját a járási főállatorvos leölésre vonatkozó határozata alapján – állami kártalanítás mellett – le kell ölni. A helyi zárlat alatt álló helyen a beteg vagy a fertőzöttségre gyanús méhcsaládoktól származó mézet, lépet és viaszt a  betegség megszűnte után – a  járási hivatal engedélyével – a  vármegyei kormányhivatal által ellenőrzött felhasználónak lehet átadni, aki az elszállított terméket csak ipari célra használhatja fel.