Európa egyre súlyosbodó vízproblémákkal küzd: az Európai Unió területének közel harmada évente vízhiányos, miközben a folyók csupán 40%-a van jó ökológiai állapotban. A helyzet sürgős beavatkozást igényel – és a mezőgazdaság, mint az édesvíz-felhasználás egyik legnagyobb szereplője, kulcsszerepet játszhat a megoldásban.



Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint

az uniós szinten évente felhasznált közel 200 milliárd köbméter édesvíz 29%-át a mezőgazdaság igényli. Ezért is lényeges, hogy a gazdák ne csak alkalmazkodjanak a vízhiányhoz, hanem aktívan részt vegyenek a vízkörforgás helyreállításában.

Víztakarékos gazdálkodás: portugál példa

Portugália száraz Alentejo régiója jó példa arra, hogyan lehet a vízproblémák ellenére is sikeresen gazdálkodni. Az Alqueva-gát – amelynek finanszírozásához az EU is hozzájárult – létrehozta Európa legnagyobb mesterséges tavát, amely ma 130 000 hektárnyi mezőgazdasági terület öntözését látja el, főként olaj- és szőlőültetvényeket.

A helyi gazdaságok azonban nem csupán az öntözés bővítésében látták a megoldást, hanem a hatékonyság javításában. A Herdade do Esporão szőlőbirtok például természetes módszereket és precíziós technológiákat alkalmaz:

szárazságtűrő fajtákat telepítenek, talajtakarást használnak, föld alatti érzékelőkkel mérik a nedvességet, és szennyvíz-újrahasznosítással is csökkentik a vízhasználatot.

Az EEA becslése szerint az ilyen technikák akár 20%-kal is mérsékelhetik a mezőgazdaság vízfogyasztását.


viz

Fotó: Pixabay

A szennyezés visszaszorítása: ír gyakorlat

Írországban a mezőgazdasági területek a föld 70%-át teszik ki, így a műtrágyákból és peszticidekből származó vízszennyezés jelentős probléma. Erre reagál a „Farming for Water” program, amely 60 millió eurós költségvetésből támogatja a gazdákat vízvédelmi intézkedések bevezetésében.

A program célja 15 000 gazda bevonása olyan megoldásokba, mint a vizes élőhelyek létesítése vagy pufferzónák kialakítása a termőföldek és vízfolyások között, hogy megakadályozzák a tápanyagok élő vizekbe jutását.

Az eredmények biztatóak: jelenleg az ír felszíni vizek 54%-a jó vagy kiváló állapotú, ami meghaladja az uniós átlagot.

A program sikere az együttműködésben rejlik: a gazdák, a helyi önkormányzatok, valamint kutatóintézetek közösen dolgoznak a célok elérésén.

Az EU vízreziliencia-stratégiája

Az Európai Bizottság 2025 júniusában bemutatott vízreziliencia-stratégiája világosan fogalmaz: a vízhasználat csökkentése, a vízminőség védelme és a körforgás helyreállítása elengedhetetlen az éghajlatváltozás kihívásaira való felkészüléshez.

A stratégia egyik központi eleme a mezőgazdaság vízhasználatának csökkentése.

Ennek érdekében az EU:

  • 15 milliárd eurót biztosít vízügyi beruházásokra 2027-ig,
  • támogatja a vízmegtakarítást célzó technológiák bevezetését,
  • ösztönzi a természetalapú megoldásokat, például őshonos növények alkalmazását,
  • új innovációs központokat és tudásmegosztó hálózatokat indít.

A cél, hogy 2030-ra legalább 10%-kal javuljon a vízhatékonyság az EU-ban – ebben pedig a gazdák nélkülözhetetlen partnerek.


A gazdák jövőformáló szerepe

A mezőgazdaság nemcsak kihívások elé állítja a vízgazdálkodást, hanem képes is formálni annak jövőjét. A gazdák kezében van a lehetőség, hogy innovatív, fenntartható megoldásokkal – precíziós technológiákkal, természetalapú módszerekkel és szennyezéscsökkentő gyakorlatokkal – ne csak alkalmazkodjanak a változó körülményekhez, hanem alakítsák is azokat.

A víz jövője Európában nagyrészt attól függ, milyen szerepet vállalnak a gazdálkodók a változásban – a döntéshozók és a társadalom pedig abban segíthetik őket, hogy ehhez minden szükséges támogatást és eszközt biztosítanak.

Forrás: euronews.com

Indexkép: Pixabay