Ma reggel közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a júliusi inflációs adatokat: júliusban 17,6 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az élelmiszerárak pedig átlagosan 0,9 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva. Egy év alatt az élelmiszerek ára 23,1 százalékkal emelkedett.
Az Európai Unióban még mindig kiemelkedően magas a magyar drágulás. Az elérhető adatok alapján a legtöbb országban már egyszámjegyű az infláció.
Júliusban erősödött az infláció csökkenése, az infláció 2,5 százalékponttal lassult az előző hónaphoz képest, az éves maginfláció jelentősen, 3,3 százalékponttal mérséklődött – emelte ki keddi közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB), jelezve azt is, hogy ehhez legnagyobb mértékben az élelmiszerek árának alakulása járult hozzá.
A legfrissebb adatokhoz fűzött keddi kommentárjában a jegybank jelezte: az infláció lassulásához legnagyobb mértékben a feldolgozott élelmiszerek (1,3 százalékpont) és az iparcikkek (0,6 százalékpont) járultak hozzá. A maginfláció csökkenését is elsősorban a feldolgozott élelmiszerek támogatták, de a termékek és szolgáltatások széles körét jellemezte az áremelkedés lassulása – tették hozzá.
Kiemelték, hogy az élelmiszerek éves inflációja hetedik hónapja lassul. Mind a feldolgozott, mind a feldolgozatlan élelmiszerek éves árindexe jelentősen mérséklődött.
Szakértők szerint a környezetvédelmi termékdíj (EPR) mértékének emelése az élelmiszeripari szektornak mintegy 120 milliárd forint költségnövekedést eredményezhet – Fotó: Shutterstock
A feldolgozatlan élelmiszerek inflációjának lassulását elsősorban a baromfihús és a tojás, a feldolgozott élelmiszerek dinamikájának lassulását pedig főként a tej, tejtermékek és a kenyér árának mérséklődése magyarázta – állapította meg az MNB
Júniushoz képest összességében csaknem 1 százalékkal olcsóbbak lettek az élelmiszerek. Amennyiben folytatódik a jelenlegi tendencia, decemberre éves alapon 5-8 százalékra csökkenhet az élelmiszer-infláció – hangsúlyozták az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői közleményükben az inflációs adatokra reagálva.
Hozzátették, hogy az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) által készített élelmiszerár-index ugyan mutat némi – csaknem 1,5 százalékos – emelkedést az előző hónaphoz képest, a mért termékcsoportok közül azonban csak az olajos növények drágultak, ami a szójabab árában bekövetkezett emelkedés eredménye.
A gabona, a tej, a hús, a cukor árában nemzetközi szinten is enyhül a nyomás – hívták fel a figyelmet az MBH szakértők.
„Tavalyhoz képest lényegesen olcsóbb élelmiszert előállítani, mind a gázárak, mind a nyersanyagárak jelentősen csökkentek" – mutattak rá.
Az élelmiszeripar és a kiskereskedelem oldaláról vizsgálva viszont kedvezőtlen, hogy mind a bolti forgalom, mind az élelmiszeripari gyártási volumen kétszámjegyű mértékben csökkent 2022 azonos időszakához képest, ami a vásárlőerő átmeneti csökkenését mutatja – mondta Héjja Csaba, hozzátéve, hogy a bolti kereslet a reálbérek növekedésével helyre fog állni.
Az élelmiszer-infláció további lassulását vetíti előre az is a bank szakértői szerint, hogy csak egyetlen termékcsoport, a gyümölcs- és zöldséglevek drágultak 1 százalék feletti mértékben júniushoz képest, a többi termék esetében elenyésző volt a drágulás.
Héjja Csaba kitért arra is, hogy a környezetvédelmi termékdíj (EPR) mértékének emelése piaci becslések szerint az élelmiszeripari szektornak mintegy 120 milliárd forint költségnövekedést eredményezhet. Ez nagyságrendileg megegyezik azzal az összeggel, amit az árstopokon a lakosság a bank agrár- és élelmiszeripari elemzőinek számításai szerint megspórolhatott. „Jelen piaci körülmények között azonban nem várható a költségek áthárítása, ugyanis jelenleg kisebb az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma, így a fogyasztók aligha fogadnák el a magasabb árakat."
