A részletek a Magyar Közlönyben hétfőn éjszaka jelentek meg. Ez alapján szeptember elsejétől csak főállású egyéni vállalkozó katázhat. Az adónem alá tartozó vállalkozóknak csak lakossági ügyfelektől lehet bevételük, vállalkozástól vagy jogi személytől nem.


Nő a kedvezményes adózás bevételi határa

Emelkedik a kedvezményes adózás bevételi határa évi 12 millióról 18 millió forintra, ez azonban nem jelenti az alanyi adómentességi határ emelését is. Az adó összege havi szinten 50 ezer forint, bejelentkezni rá augusztus 1-jétől lehet.

A katatörvény módosítását a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, amit a múlt héten kedden a képviselők meg is szavaztak. A módosítást a következőkkel indokolták:

Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben a társadalmi jólét forrása az értékteremtő munka, ugyanakkor elismerve annak fontosságát, hogy indokolt a legkisebb gazdasági teljesítményű, saját termékeikkel, szolgáltatásaikkal közvetlenül a lakosságot kiszolgáló egyéni vállalkozások adózási feltételeinek javítása az igazságos közteherviselés követelményeinek megfelelően, törvényt alkotott.

adózás

A katatörvény módosítását a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, amit a múlt héten kedden a képviselők meg is szavaztak – fotó: pixabay.com

A törvény előírásai

A törvény előírja, hogy:

  • a főfoglalkozású egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) alapján keletkező adó- és más közteherfizetési kötelezettségének választása és jogosultsága esetén e törvény szabályai szerint tehet eleget.
  • A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben a kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
  • A kisadózó vállalkozók tételes adójával összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik.
  • Az adózó az e törvény szerinti adóval összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint teljesíti.
  • Az e törvény szerinti adó a központi költségvetés bevétele.
  • Az állami adó- és vámhatóság által az e törvény szerinti adófizetési kötelezettséget választó adózókról vezetett nyilvántartás – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

Az adó mértéke és befizetése

A törvényben szó esik az adó mértékéről és befizetéséről, amely szerint:

  • a tételes adó mértéke havonta 50 ezer forint, melynek teljes összegét az adóalanyiság fennállásának minden megkezdett naptári hónapjára meg kell fizetni, a hónap 12. napjáig.
  • Az a kisadózó, aki a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, az egyéni vállalkozásból származó bevételének naptári évben elért összegéből a 18 millió forintos keretösszeget meghaladó rész után 40 százalékos mértékű különadót fizet.
  • A kisadózó nem fizeti meg a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,fogvatartott, vagyegyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, kivéve, ha az e törvény szerinti adóalanyiságába tartozó tevékenységet végez, ideértve különösen, ha az említett időszakban bevételt szerez.
  • Ezenfelül nem kell megfizetni a tételes adót azon hónapokra sem, amikor a fent említett állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. Azok a vállalkozók pedig, akik szüneteltették vállalkozásukat, de ez az állapot megszűnt, a hónap 12. napjáig bejelentik az állami adó- és vámhatósághoz.

A Magyar Közlönyben megtalálható törvény a továbbiakban pontosan részletezi a nyilvántartási kötelezettséget, az áttérés szabályait, a módosító rendelkezéseket. Minden érintettnek érdemes alaposan átolvasnia.