A 2022-ben és 2023-ban tapasztalt csökkenést idén visszapattanás követheti, és egy várhatóan közel 20 százalékos növekedés eredményeképpen a hazai takarmánygyártás volumene a 4 millió tonna körüli szintet is elérheti 2024-ben.

A kedvező piaci folyamatoknak köszönhetően az állattartók – akik a tavalyi év első feléig a 2021-es szintnél akár 30-40 százalékkal is magasabb takarmányköltséggel voltak kénytelenek számolni – az idei évben már jóval kedvezőbb takarmányárakkal kalkulálhatnak – összegzi az idei várakozásokat a hazánk egyik legnagyobb mezőgazdasági cégcsoportjának és piacvezető takarmánygyártójának számító UBM Csoport szakértője.

aratás

A hazánkban előállított takarmányt elsősorban Magyarországon használják fel – fotó: pixabay.com

2024-ben jóval kedvezőbb takarmányárakkal kalkulálhatnak az állattartók

A tavalyi második félévben több tényező is kedvezően befolyásolta a haszonállat-takarmánykeverékek iránti keresletet, ezek közül is kiemelkedik az alapanyagok árának drasztikus zuhanása: az orosz-ukrán háború kitörése és a 2022. évi súlyos aszály miatti jelentős áremelkedést meglepően gyors és nagymértékű árzuhanás követte a kukoricánál, a búzánál és az egyéb szemesterményeknél.

A takarmánygyártás alapanyagaként használt takarmánykukorica átlagos ára több mint 50 százalékkal, a takarmánybúza ára pedig mintegy 40 százalékkal esett vissza a 2023. december 31-ével záródó félévben. Magyarországon április első hetében a takarmánybúzát 37 százalékkal alacsonyabb, 59,1 ezer forintos tonnánkénti áron, míg a takarmánykukoricát 32 százalékkal kevesebbért, tonnánként 60 ezer forintért adták 2023 azonos időszakához képest.

Az alapanyagárak esésének köszönhetően az állattartók – akiknek a tavalyi év első félévéig a 2021-es szintnél akár 30-40 százalékkal is magasabb takarmányköltséggel kellett számolniuk – az idei évben már jóval kedvezőbb takarmányárakkal kalkulálhatnak, ami azért is kiemelkedő jelentőségű, mert például a baromfiszektor költségeinek 65-70 százalékát a takarmányköltségek adják – magyarázta Dr. Zoltán Péter, az UBM Csoport szakértője.

4 millió tonnára bővülhet idén a hazai takarmánygyártás volumene

A magyar takarmányipar alapvetően a hazai szükségleteket szolgálja ki, függetlenül attól, hogy az állattenyésztés egyes ágazatai, elsősorban a baromfiszektor kifejezetten exportorientált. Tehát a hazánkban előállított takarmányt elsősorban Magyarországon használják fel, az itthon gyártott összes takarmány csupán nagyjából 5 százaléka, évi 150-250 ezer tonna takarmány kerül exportra, elsősorban Romániába.

2021-ben közel 4 millió tonna volt a belföldi keveréktakarmány-gyártás mértéke, ami az Európai Unió teljes kapacitásának mintegy 2,7 százalékát jelenti. A hazai volumen 2022-ben mintegy 10 százalékkal, 3,637 millió tonnára csökkent, többek között a sertéspestis és a madárinfluenza-járvány, az infláció és a kamatterhek növekedése miatt. Bár hivatalos statisztika még nem áll rendelkezésre a tavalyi évi termelésről, az UBM szakértője szerint ezek hatása még 2023-ban is érvényesült, és várakozásai szerint 3,4 millió tonnára csökkent tavaly a hazai takarmánygyártás volumene.

2021-ben a hazánkban gyártott összes takarmány mintegy 50 százalékát a baromfifélék, nagyjából harmadát a sertések, és további körülbelül 12 százalékát a kérődzők (elsősorban szarvasmarhák) számára állították elő, az egyéb takarmányok mennyisége ezeken felül hozzávetőlegesen 120 ezer tonnát tett ki. Ezek az arányok alapvetően tavaly sem változtak, egyedül a sertéstakarmányok 2021-es, 1,3 millió tonnás súlya csökkent a múlt évben 1 millió tonnára, főként a sertéspestis okozta állománycsökkenés és a külföldi húsimport miatt – írja a közlemény.

tyúk

2021-ben a hazánkban gyártott összes takarmány mintegy 50 százalékát a baromfifélék számára állították elő – fotó: pixabay.com

„A tavalyi évben a takarmányok alapanyagárai normalizálódtak, és 2024-ben várhatóan sem lefelé, sem fölfelé nem fognak jelentősen elmozdulni a mostani szintekről. Az ágazatot megrázó esemény az inputoldali költségekben, az energiaárakban sem várható idén, ezért az UBM várakozásai szerint a 2022-ben és 2023-ban látott – egyébként lassuló ütemű – csökkenést 2024-ben már visszapattanás követheti a magyar takarmánypiacon, és a teljes hazai takarmánygyártás ismét elérheti a 3,9-4 millió tonna körüli volument" – foglalta össze az idei várakozásokat Dr. Zoltán Péter, az UBM Csoport szakértője.

A 2024-es évben várható visszapattanás eredményeképpen a Magyarországon előállított sertéstakarmány mennyisége ismét elérheti majd a 2021-es, 1,3 millió tonnás mennyiséget.

A baromfiágazatban – elsősorban a brojlereknél, amelyek száma itthon évente 220-230 millió körül mozog – további termelésnövekedés várható, ezért a baromfitakarmány-gyártás is visszatérhet idén a 2021-es 2 millió tonna körüli szintre, míg a szarvasmarhák számára előállított tápok mennyisége idén félmillió tonna körül alakulhat.

sertések

A Magyarországon előállított sertéstakarmány mennyisége ismét elérheti majd a 2021-es, 1,3 millió tonnás mennyiséget – fotó: pixabay.com

A 2023/24-es üzleti év első felében az UBM teljes árbevételének több mint fele jött exportból

Az 1996-ban alapított UBM hazánk egyik legnagyobb mezőgazdasági cégcsoportja, amely Magyarország piacvezető takarmánygyártója, és egyik legnagyobb takarmányalapanyag-kereskedője.

Az UBM Magyarországon, Szlovákiában és Romániában összesen 6 takarmánygyárat működtet, amelyek 2023-ban összesen 600 ezer tonna takarmányt állítottak elő. A 2023/24-es üzleti év első felében – azaz a 2023. július 1-től december 31-ig tartó időszakban – az UBM Csoport teljes árbevételének 54,3 százaléka (57,25 milliárd forint) származott exportból. A cégcsoport legjelentősebb exportpiaca Olaszország, Ausztria, Németország és Románia, ezekből származik teljes export árbevételének négyötöde – olvasható a közleményben.