A Reuters szerint az Európai Bizottság várhatóan februárban jelenti be, hogy a 2040-re kitűzött új klímacél az üvegházhatású gázok kibocsátásának 90%-os csökkentése lesz az 1990-es szinthez képest – írja a farmer.pl.
Az Euronews szerint a koncepció három kibocsátás-csökkentési forgatókönyvet tartalmaz: 80 százalékos, 85 és 90 százalék közötti, illetve 90 és 95 százalék közötti kibocsátáscsökkentést. A 75%-nál kisebb csökkenést regressziónak, a több mint 95%-ost pedig elérhetetlennek tekintik.
Ezek a számok lenyűgözőek. Ha a nem hivatalos jelentések megerősítést nyernek, az EU ambiciózus cél előtt áll – szokás szerint. Ez összhangban lenne azoknak a tudományos intézményeknek az ajánlásaival, amelyek klímaügyi kérdésekben tanácsot adnak Brüsszelnek.
Az új éghajlat-politikai célok évente 250 000 halálesetet előznének meg és évente 1 billió euróval csökkentenék az egészségügyi költségeket. A fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentésével 2031 és 2050 között várhatóan 2,8 billió eurót takarítanak meg. Az ambiciózus célok megvalósítása az aszályokhoz, árvizekhez és más, drámai következményekkel járó jelenségekhez vezető kedvezőtlen éghajlatváltozás megállítását is jelenti – ami kedvező a mezőgazdasági termelésre nézve is.
A szakemberek szerint a mezőgazdasági ágazat üvegházhatású gázkibocsátása 2010 óta stagnál, miközben csökkennie kéne – forrás: Pixabay
Az EU 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzése további jelentős változtatásokra kényszeríti valamennyi tagállam gazdaságát; a közlekedési szektort, az építőipart és a mezőgazdaságot is. Annál is inkább, mert a fenti adatok még keményebbek, mint amiket 2030-ra tűztek ki.
Becslések szerint a mezőgazdasági ágazat üvegházhatású gázkibocsátása 1990 és 2010 között 25%-kal csökkent, de 2010 óta stagnál és nem mérséklődött jelentősen. Ezért a mezőgazdaságnak a jövőben nagyobb szerepet kell vállalnia ebben. Amint arról az Agra-Europe beszámolt, a kiszivárgott dokumentumok azt állítják, hogy "megfelelő politikákkal és támogatással 2040-re legalább 30% -kal csökkenthető a mezőgazdasági ágazat üvegházhatású gázkibocsátása 2015-höz képest".
A Bizottság becslése szerint megfelelő intézkedésekkel a mezőgazdasági, erdészeti és egyéb földhasználati ágazat (AFOLU) 2035-re klímasemlegessé (nulla kibocsátásúvá), majd szénelnyelővé válhat (negatív kibocsátás).
Az Agra-Europe jelentései szerint az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság (DG CLIMA) javaslatai nem minden tekintetben nyerik el a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) jóváhagyását.
A műtrágyahasználatra is a kibocsátás csökkentése vár. A kérdés csak az: ha se marhák, se műtrágya, akkor mi? – forrás: Pixabay
A DG AGRI állítólag ellenzi a "szén-dioxid-árazás" elképzelését a mezőgazdaságban, valamint nem ért egyet a szén-dioxid-eltávolításra vonatkozó, felülről lefelé irányuló, merev célkitűzés meghatározásával sem. A nem hivatalos jelentések szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság osztja azt a nézetet, hogy erőfeszítéseket kell tenni az állattenyésztéssel és a műtrágyahasználattal kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése érdekében, de úgy véli, hogy a konkrét célok meghatározását kiterjedt elemzésnek és kutatásnak kell megelőznie.
Szerintük az Európai Bizottságtól kiszivárgott dokumentumokból hiányzik az új éghajlat-politikai célkitűzés mezőgazdaságra, élelmezésbiztonságra, biológiai sokféleségre, lehetséges áremelkedésekre és az élelmiszerek rendelkezésre állására gyakorolt kockázatainak és következményeinek részletes elemzése.
De vajon meghallják-e a mezőgazdászok hangját az Európai Bizottságban? Február 6-án kiderül, amikor hivatalosan is bejelentik a 2040-es éghajlat-politikai célt. Az előjelek nem túl kedvezőek: az EU tanácsadói szerint itt az ideje, hogy a mezőgazdaság is megfizesse a klímacélok teljesítésének árát.
