Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában arra hívja fel a figyelmet, hogy a takarmányozási célra felhasznált gabonafélék 86%-a emberi fogyasztásra nem alkalmas gabonafélékből áll. A haszonállatok takarmányozása céljából történő gabonatermesztés tehát nem konkurál a humán fogyasztásra szánt gabonafélék előállításával – írja a nak.hu.
Globális szinten az élelmiszer-termelő állatok takarmányának mindössze 13%-a alapul gabonaféléken, amelyek döntő hányadát a takarmányozási célra termesztett gabonaféle adják – fotó: pixabay.com
Mint írják, a gabonafélék az állatok takarmányozásában jelentős szerepet játszanak, de a takarmányozásra használt gabonafélék többsége „takarmány minőségű gabona", azaz nem azonos minőségű az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállításához felhasznált gabonafélékkel.
A haszonállatok takarmányozására felhasznált gabonafélék magukba foglalják azokat a gabonaféléket is, amelyeket ugyan humán élelmezési célra termesztettek, de azok végül nem rendelkeztek az elvárt élelmiszer-minőséggel, például a kenyérgyártáshoz szükséges fehérje- vagy gluténtartalommal.
Az élelmiszer-minőségű gabonafélék takarmányozási célú felhasználása jellemzően azokban az esetekben fordul elő, amikor a piacon olyan többlet keletkezik, amelyet nem szívnak fel az élelmiszerboltok, azaz még alacsonyabb áron sem vásárolják fel azt.
Globális szinten az élelmiszer-termelő állatok takarmányának mindössze 13%-a alapul gabonaféléken, amelyek döntő hányadát a takarmányozási célra termesztett gabonafélék adják. Az EU-ban a gabonafélék aránya az állatok takarmányozásában 25%-ot tesz ki.
E gabonafélék nagy része azonban humán fogyasztásra nem alkalmas, ami pedig humán fogyasztásra alkalmas gabonaféle, annak a legjelentősebb része pedig a korábban már említett piaci többlet, azaz az a rész, ami nem kerül felhasználásra a humán élelmezésben. Általánosságban véve az állatok takarmánybevitelének 86%-a emberi fogyasztásra nem alkalmas forrásokból származik, amelyek főleg cellulózban gazdag növényi anyagokból állnak – olvasható a nak.hu cikkében.
Forrás: nak.hu
A haszonállatok számos más takarmányforrást is fogyasztanak, ide értve a füvet, az abraktakarmányt, a szénát, valamint az élelmiszer-feldolgozásból származó melléktermékeket.
A három fő takarmány-alapanyagot a fűfélék, a levelek, továbbá az olyan növényi maradványok, mint például a szalma, a szármaradványok, a levelek vagy épp a cukornád leveles szára adja.
Az állattenyésztési ágazat által napjainkban használt mezőgazdasági földterület nagysága 2,5 milliárd hektár, ami a világ mezőgazdasági területeinek körülbelül 50%-ának, és a teljes földterület körülbelül 20%-ának felel meg. Ezen területeknek a legnagyobb részét a gyep (rét, legelő) teszi ki, közel 2 milliárd hektárnyi területnagysággal.
Az állatok számára történő takarmányok előállítására használt teljes szántóterület nagysága nagyjából 0,55 milliárd hektár, ami a világ teljes szántóterületének 40%-át teszi ki. Ezen földterületek jelentős részét a gabonafélék termesztésére használják és megtermelt gabona kétharmadát a monogasztrikus állatok, mint például a sertés és a baromfifélék fogyasztják.
Az állatállományok takarmányozásához felhasználják az olajipari termékek előállítása során keletkező melléktermékeket, például az olajosmag pogácsákat, vagy gabonafélék betakarítása során keletkező szalmát is, amely növényeket nagyjából 0,13 milliárd hektár nagyságú termőterületről takarítják be. Csupán 0,06 milliárd hektár annak a területnek a nagysága, amelyen szilázs készítés céljából gabona- és pillangósnövény-termesztés folyik, valamint takarmányrépát állítanak elő, és amely területet humán fogyasztásra alkalmas termékek előállításához szükséges növények termesztésére is hatékonyan lehetne használni.
Mindebből az következik, hogy korlátozott a takarmányozási célra felhasználásra kerülő növények termesztésére és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer előállítására használt területek közötti földhasználati verseny. Ez a verseny még tovább csökkenthető:
- a takarmányozási rendszerek körforgásosságának fokozásával,
- a takarmánynövények vagy a gabonafélék és más mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó melléktermékek regionális felhasználásának optimalizálásával,
- valamint a keletkező biomassza élelmiszerré vagy bioenergiává való átalakításával.
Ettől függetlenül az EU pillanatnyilag nem termel elegendő fehérjét az állatok szükségleteinek kielégítésére – ezt a hiányt a szója és a szójaszármazékok importjával kompenzálják.
Az Európai Bizottság által 2022 novemberében közzétett, felülvizsgált EU takarmányfehérje-mérleg legfrissebb változata szerint, hogy az EU önellátása valamennyi fehérjeforrás tekintetében az elmúlt három évben stabilan 77% körül alakult, aminek ellenére az EU évente körülbelül 28 millió tonna szójalisztet importál.
Ez a szám az elmúlt 30 évben viszonylag stabil volt, de az utóbbi években a melléktermékek nagyobb mértékű felhasználása miatt némileg csökkent. A fehérjedús takarmány-alapanyagok elsődleges kereskedelmi forrásaivá világszerte a szójababból készült termékek váltak, mintegy mércét szabva minden más növényi fehérjeforrásnak − főként más olajos magvakból, például repcéből és napraforgóból származó melléktermékeknek.
A szójabab egyedülállóan magas pontszámot ér el számos kulcsfontosságú táplálkozási jellemző tekintetében, – ilyen az aminosavprofil, a fehérjekoncentráció, a tápanyagsűrűség, az emészthetőség és az ízletesség – így kiváló minőségű fehérjeforrásnak számít számos haszonállat takarmányának előállításához. Megfizethetősége, összetétele és teljes körű hozzáférhetősége miatt, mind a takarmány-előállítók, mint pedig a gazdálkodók számára első számú választást jelent – írja a nak.hu.
Egy uniós kezdeményezés célja, hogy a közösségen belüli növényi fehérjetermelés fellendítésével fokozza az EU önellátását azon fehérjében gazdag takarmány-alapanyagok vonatkozásában, amelyeket az EU-nak most importálnia kell.
Ez a vetésforgó szempontjából pozitív kezdeményezés. Ettől függetlenül arra számítanak, hogy Európa még hosszú távon függeni fog a szójaimporttól. Ezért is lényeges, hogy legyenek olyan fenntartható beszerzési kezdeményezések a magánszektor számára, mint amilyen a FEFAC által kialakított szójabeszerzési irányelv.
