Klímaváltozás és geopolitikai játszmák
Évente több millió tonna műtrágyát szórnak ki világszerte a földeken, hogy növeljék a termelést. A probléma az, hogy ezeknek a tápanyagoknak csak egy része jut el ténylegesen a növényekbe. A fennmaradó mennyiség kimosódik, szennyezi a talajt, a légkörbe kerül, vagy egyszerűen elvész a növények számára.
Miközben hatalmas mennyiségű értékes tápanyagot pazarolunk el, a műtrágyaellátás törékenységére is rádöbbentünk: a nitrogénműtrágya gyártása nagymértékben függ a földgáztól, de a foszfor és a kálium is véges erőforrás, ami hatalmi villongások játékszerévé válhat. Mindenképpen takarékoskodnunk kell velük.
Eddig a kiadott tápanyag fele elveszett
Egy nemzetközi kutatás, amelyet a CREAF kutatóintézet ismertetett, hat évtized mezőgazdasági adatait elemezte. A vizsgálat a három legfontosabb tápanyagra – a nitrogénre, a foszforra és a káliumra – koncentrált, valamint a négy kulcsnövényre: a rizsre, a búzára, a kukoricára és a szójára. Az eredmények szerint sok régióban a műtrágyahasználat kifejezetten hatástalan volt: a kijuttatott tápanyag mintegy fele nem épült be a növényekbe.
„Nem több műtrágyára van szükség, hanem jobb felhasználásra” – fogalmazott a tanulmány egyik szerzője, Patricia Ciais. Hosszú ideig a gyors termelésnövelésre összpontosított a mezőgazdaság, de ma már a hatékonyság és a fenntarthatóság vált kulcsfontosságúvá.
Csak annyit, amennyi hasznosul! – Fotó: Shutterstock
A muszáj nagy úr
A tanulmány több megoldást is javasol a veszteségek csökkentésére. Ilyen a vetésforgó alkalmazása, amely javítja a talaj természetes termékenységét, valamint a biológiai trágyák használata, amelyek mikroorganizmusokra vagy szerves anyagokra épülnek. Ezen kívül a precíziós technológiák is kulcsszerepet kaphatnak, amelyek pontosan meghatározzák, hogy egy adott terület mennyi tápanyagot igényel.
A mezőgazdaság lassan változik, de már megfigyelhető az átmenet: a termelési versenyek eddig a hozamrekordokra koncentráltak, ma már viszont egyre több olyan megmérettetést látni, ahol az elért gazdálkodási eredmény a döntő. A profit maximalizálásához azt kell eltalálni, hogy mennyi műtrágya tud szinte maradéktalanul hasznosulni. Erre a gondolkodásmódra rá is kényszerít minket az inputok drágulása.
Ahhoz, hogy a kevesebből is fenntarthassuk a korábbi termésszinteket, képzett szaktanácsadókra és fejlett technológiákra van szükség az agráriumban. A támogatásoknak ezt a célt kell szolgálniuk.
Ez a cikk is érdekelheti: 7,2 tonnás repce: Mit tanulhatunk belőle a magyar klímán?
Indexkép: Shutterstock.
_fill_540x300_0.jpg)
