Július hónap időjárása rendkívül változékonyan alakult. A hónap elején érkező esők hűvösebb napokat hoztak, majd ezeket fülledt, meleg időszakok követték. Ez az ingadozó időjárás egészen a hónap végéig kitartott, és úgy tűnik, augusztus mérsékelten meleg idővel veszi át a stafétát.
A hosszabb ideig fennálló felületi nedvesség, valamint a szinte folyamatosan magas relatív páratartalom erőteljes, tartós fertőzési nyomást eredményezett. Ezek a körülmények kedveztek a kórokozók szaporodásának, emellett a csapadék elősegítette a gyomok tömeges kelését is. Mindez fokozott növényvédelmi odafigyelést és gyors reagálást követel meg a termelőktől.
A kalászos gabonák betakarítása jól halad, az őszi árpát már régebben learatták, és mostanra az utolsó őszi búzatáblákon is dolgoznak a kombájnok. A legtöbb területen a szalmát is hasznosítják, így sokfelé nagy – sőt, helyenként hatalmas – bálák sorakoznak a tarlókon. A tarlók elmunkálása szintén ütemesen zajlik, amit a csapadék hatására tömegesen kelő gyomok, különösen a parlagfű miatt indokolt mielőbb elvégezni. A parlagfű sokfelé már most tömegesen borítja a táblaszéleket, gyakran a gyomirtások sikertelensége következtében. A virágzás megindulása már csak napok kérdése.
Az őszi káposztarepce betakarítása is lezajlott, a mag a raktárba került. Ezzel párhuzamosan itt is zajlik a tarlók kezelése. Ahol az elmúlt időszakban csapadék érte a talajt, ott már megkezdődött a kipergett repcemagok csírázása, bár egyelőre csak csíranövények figyelhetők meg. A földibolhák már megjelentek ezeken a területeken, betelepedésük és felszaporodásuk elindult, bár jelenleg még alacsony egyedszámmal. Ennek ellenére érdemes folyamatosan figyelni a kártétel mértékét, és időben megszüntetni a tápnövényeket, hogy csökkentsük az őszi fertőzési nyomást.
A napraforgó-állományok már a virágzás végéhez közelítenek, sőt több közülük már a citromérés állapotában van. A tányérokban az esős időjárás következtében megálló víz fokozza a botrítiszes tányérrothadás fertőzésének kockázatát, így a csapadékos napok különösen veszélyesek ebből a szempontból. A rovarkártétel továbbra is mérsékelt. A mezei poloskák jelenléte nem növekedett, kártételük továbbra is gyenge mértékű. A bagolylepkék közül a gyapottok-bagolylepke jelenthet veszélyt a későbbiekben, de jelenleg csak alacsony számban van jelen az állományokban. A gombás megbetegedések közül az alternáriás fertőzöttség fokozódott. Már közepes mértékű fertőzés is előfordul, és a korábban jellemzően csak az alsó leveleken megfigyelhető gyenge tünetek mostanra a felső lombzónában is megjelentek. Az időjárási körülmények továbbra is kedveznek a betegség terjedésének. A száron egyelőre csak elszórtan, kisebb alternáriás foltok észlelhetők, a szártőbetegségek jelenléte is csak észlelési szintű. A szárak általánosságban egészségesek, kivéve azokat a töveket, amelyeket a szklerotínia már megtámadott. A korábbi időszak időjárása kedvezett a betegség terjedésének, ennek hatására újabb pusztuló növények jelentek meg szórványosan.
Főként az alföldi kukoricatáblákon a virágzás és szemképződés időszakában az aszálytünetek tovább erősödtek. Ebben a régióban a száraz, meleg idő a takácsatkák felszaporodásának kedvezett. A kukoricabogár egyedszáma több helyen emelkedést mutat, bár jelentősebb jelenlét csak elszórtan fordul elő. A nőstények aktív párosodása alapján a tojásrakás napokon belül megindulhat. A kártevő bibe kártétele eddig nem okozott jelentős kötődési problémát. A kukoricamoly második nemzedékének rajzása gyenge, sok területen még nem észlelhető, ugyanakkor a lárvakártétel egyre gyakoribb és súlyosabb. A növényekben idős lárvák vagy bábok találhatók, így a következő időszakban érdemes fokozottan figyelni a rajzást. A párásabb, mérséklődő idő várhatóan kedvez a molyok aktivitásának.
1. ábra: Golyvásüszög – fotó: Lepres Luca
A gyapottok-bagolylepke tojásrakása folyamatos, a fiatal lárvák kártétele már szórványosan megfigyelhető. A lárvák rágása több helyen utat nyithat a fuzáriumos csőfertőzéseknek, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani a védekezésre. Mindemellett a mechanikai sérülések nyomán megjelent a golyvásüszög is.
Az alma- és körteültetvényekben a gyümölcsök növekedése zajlik, a korai almafajták már színeződnek. Az almában a varasodás mértéke nem változott, gyengébben védett területeken közepes, nagyüzemekben inkább enyhe fertőzöttség tapasztalható. A konídiumos szaporítóképlet továbbra is képes új fertőzéseket elindítani, így magasabb kockázat esetén indokolt lehet a védekezés. A lisztharmat betegség terjedését jelenleg visszafogja az időjárás, valamint a hajtásnövekedés lassulása. Az almalevél-aknázómoly egyedszáma is emelkedik, de az almamoly jelenléte általában alacsony szinten maradt.
2. ábra: Körterozsda tünet a levélen – fotó: Lepres Luca
A körteültetvényekben a varasodás továbbra is közepes szinten van jelen, különösebb változás nélkül. A házikerti fákon azonban egyre erősödnek a körterozsda levéltünetei. Emellett a mikoszferellás levélfoltosság is egyre több helyen megfigyelhető.
A csonthéjas gyümölcsök érése fajtánként halad előre. A keleti gyümölcsmoly rajzása szinte folyamatos, különösen a kajszi- és őszibarackosokban, ahol még mindig előfordul tömeges jelenlét is. A barackmoly aktivitása jóval alacsonyabb, de szintén jelen van. A szilvában a szilvamoly egyedszáma magas, a kártétel erős, sok a hulló gyümölcs. Védekezés már csak a későbbi fajták esetében lehetséges.
A diófákon a xanthomonaszos fertőzés terjed, egyre több termésen jelentkeznek a tünetek: a termés burkán sötétbarna, vizenyős foltok jelennek meg, amelyek később összeolvadnak, elsötétednek és beszáradnak. A foltok gyakran mélyre hatolnak, a dióbél is károsodik, bepenészedik, s a fertőzött termések idő előtt lehullhatnak. A nyugati dióburok-fúrólégy immár az ország teljes területén rajzik. Bár az idei egyedszámok eddig alacsonyabbak a megszokottnál, a helyi megfigyelés és időbeni védekezés most is fontos.
3. ábra: Zsendül a szőlő – fotó: Lepres Luca
A szőlőfajták között már vannak olyanok, amelyek elérték a zsendülés stádiumát, míg másoknál még csak a fürtzáródás vége tapasztalható. A peronoszpóra levéltünetei tovább terjednek, néhol közepes fertőzöttség jellemző. A keleti országrészben, kisebb gócokban járványszerű megjelenés is előfordul. A leveleken újabb sporuláló foltok képződnek, megjelentek a mozaikszerű tünetek is, főként az idősebb leveleken. Fürttünetek már ritkák, a legtöbb fajta ekkorra elveszítette érzékenységét.
A lisztharmatfertőzés a fürtökön is erősödik, különösen a másodfürtökön és fejletlen bogyókon. A betegség jelenléte főként a nem védett ültetvényekben jelent problémát, bár a lombozaton való felszaporodásra mindenhol számítani lehet. Összegezve még mindig kombinált védekezés javasolt. Amellett, hogy kalkulálnunk kell, mennyi van még hátra a szüretig és fokozott figyelmet szentelnünk a várakozási időknek!
Az Esca tünetei egyre több ültetvényben jelennek meg. A beteg tőkék levelein jellegzetes sárgás vagy vöröses elszíneződések jelennek meg barnuló foltokkal. Súlyosabb esetben a növények hirtelen hervadnak, vagy a fás részekben belső korhadás alakul ki, amely hosszú távon a tőkék pusztulásához vezethet.
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
Forrás: Lepres Luca
Indexkép: pexels.com
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
