A Duna ritka és ősi halfajai, a tokfélék – köztük a kecsege – megőrzése érdekében indult útjára a MonStur elnevezésű nemzetközi kutatási projekt, amelyben a győri Széchenyi István Egyetem kiemelt szerepet vállal. A hároméves program célja, hogy a Duna teljes hosszán feltérképezze e veszélyeztetett halfajok élőhelyeit, modern technológiák, például környezeti DNS (eDNA) és szonár alkalmazásával.
A projekt fontosságát jól mutatja, hogy 12 ország rangos egyetemei, kutatóintézetei és természetvédelmi szervezetei dolgoznak együtt Németországtól egészen a Fekete-tengerig. Magyarországon a kutatásokat a Széchenyi István Egyetem koordinálja, dr. Guti Gábor vezetésével, aki a Szigetköz térségében kezdte meg a vízmintavételeket.
Miért fontos ez a kutatás a gazdáknak is?
A tokfélék – élő kövületként – nemcsak természetvédelmi szempontból kiemelten értékesek, hanem fontos indikátorai a Duna ökológiai állapotának is. A folyó egészséges ökoszisztémája pedig elengedhetetlen a mezőgazdaság számára: befolyásolja az öntözési lehetőségeket, a talajvíz szintjét, a vízminőséget, valamint az egész környezeti egyensúlyt. A gazdák boldogulásához elengedhetetlen a természetes vízrendszerek jó állapota, hiszen csak így biztosítható a hosszú távon fenntartható termelés és élelmiszer-biztonság.
A vízminták alapján elvégzett eDNA-vizsgálatok lehetővé teszik, hogy
a kutatók azonosítani tudják a folyóban jelen lévő halfajokat anélkül, hogy fizikailag be kellene avatkozniuk az élővilágba.
Ez különösen fontos a tokfélék esetében, amelyek ritkák, rejtőzködők és érzékenyek az emberi hatásokra.
A projekt külön figyelmet szentel annak vizsgálatára is, hogy a folyami infrastruktúra – például a gönyűi torkolati műtárgy – milyen hatással van a halak vándorlására, ezáltal pedig a populációk fennmaradására. Ez azért is lényeges, mert a vándorló halfajok természetes viselkedése alapvető szerepet játszik a folyók ökoszisztémájának fenntartásában.
„A tokfélék megőrzése nemcsak a biodiverzitás szempontjából fontos, hanem a Duna teljes élővilágának védelméhez hozzájárul, amiből az egész társadalom profitál” – hangsúlyozta dr. Guti Gábor. Hozzátette, hogy a kutatások tudományos alapokon nyugvó ajánlásokat is kidolgoznak a döntéshozók számára, amelyek a természetvédelmi szemléletformálást is erősítik.
A projekt keretében kialakítandó egységes dunai monitorozó rendszer elősegíti, hogy a részt vevő országok összehangoltan és hatékonyan tudjanak fellépni a tokfélék védelme érdekében.
A Széchenyi István Egyetem nemcsak a kutatást, hanem a természetvédelem és fenntarthatóság iránti szemléletformálást is zászlajára tűzte, ezzel is erősítve a társadalmi felelősségvállalást.
A tokfélék sorsa nem csupán egy halfaj fennmaradásáról szól – a teljes Duna-menti régió ökológiai, gazdasági és társadalmi jólétét is befolyásolja. Ezért is különösen fontos, hogy a tudományos világ, az agrárium és a természetvédelem összefogva dolgozzon a jövő élhetőbb környezetéért.
Forrás és kép: Széchenyi Egyetem
